Zakariás 4

1  Majd visszatére az angyal, a ki beszél vala velem, és felkölte engem, mint mikor valaki álmából költetik fel.

2  És Mondá nékem: Mit Látsz te? És Mondám: Látok ímé egy merõ arany Gyertyatartót, tetején az Olajtartója, rajta pedig annak hét szövétneke, és hét csõ a szövétnekekhez, a melyek a tetején vannak.

3  És mellette két olajfa: egyik az Olajtartó jobb Oldalán, a Másik pedig annak Baloldalán.

4  És felelék, és Mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem, Mondván: Mik ezek, Uram?

5  És felele az angyal, a ki beszél vala velem, és Mondá nékem: Hát nem tudod-é, mik ezek? És Mondám: Nem, Uram!

6  És felele, és Szóla nékem, Mondván: Az Úrnak beszéde ez Zorobábelhez, Mondván: Nem erõvel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.

7  Ki vagy te, te nagy hegy? Lapálylyá leszel Zorobábel elõtt, és felviszi a Csúcs-követ, és ilyen Kiáltás Támad: Áldás, áldás Reá!

8  És Szóla Hozzám az Úr, Mondván:

9  A Zorobábel kezei veték meg a Ház Alapját, és az õ kezei végzik el azt, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem Hozzátok.

10  Mert a kik Csúfolták a kicsiny kezdetet, örülni fognak, ha Meglátják Zorobábel kezében az ón-követ. Hét van ilyen, az Úrnak szemei ezek, a melyek átpillantják az egész földet.

11  És felelék, és Mondám néki: Mi ez a két olajfa a Gyertyatartó jobb és bal Oldalán?

12  És Másodszor is felelék, és Mondám néki: Micsoda az Olajfának ez a két ága, a melyek a két arany csõ mellett vannak, és öntik Magukból az aranyat?

13  És Szóla nékem, Mondván: Hát nem tudod-é, mik ezek? És Mondám: Nem, Uram!

14  És Mondá nékem: Ezek ketten az olajjal felkenettek, a kik az egész föld Ura mellett állnak.