Zsoltárok 34

1  Dávidé, mikor Elváltoztatta értelmét Abimélek elõtt, és mikor ez elûzte õt és elment. (34:2) Áldom az Urat minden idõben, dicsérete mindig ajkamon van!

2  (34:3) Dicsekedik lelkem az Úrban; s Hallják ezt a szegények és örülnek.

3  (34:4) Dicsõítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az õ nevét!

4  (34:5) Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmembõl kimentett engem.

5  (34:6) A kik õ Reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.

6  (34:7) Ez a szegény Kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden Bajából kimentette õt.

7  (34:8) Az Úr angyala Tábort Jár az õt félõk körûl és Kiszabadítja õket.

8  (34:9) Érezzétek és Lássátok meg, hogy Jó az Úr! Boldog az az ember, a ki õ benne Bízik.

9  (34:10) Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik õt félik, nincs Fogyatkozásuk.

10  (34:11) Az Oroszlánok szûkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi Jót sem nélkülöznek.

11  (34:12) Jõjjetek fiaim, hallgassatok Rám, Megtanítlak titeket az Úr félelmére!

12  (34:13) Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy Jót Láthasson?

13  (34:14) Tartóztasd meg nyelvedet a Gonosztól, és ajkadat a Csalárd beszédtõl.

14  (34:15) Kerüld a rosszat és cselekedjél Jót; keresd a békességet és kövesd azt.

15  (34:16) Az Úr szemei az igazakon vannak, és az õ fülei azoknak Kiáltásán;

16  (34:17) Az Úr Orczája pedig a gonosztevõkön van, hogy kiirtsa emlékezetöket a földrõl.

17  (34:18) Ha igazak Kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden Bajukból kimenti õket.

18  (34:19) Közel van az Úr a megtört Szívekhez, és Megsegíti a sebhedt lelkeket.

19  (34:20) Sok baja van az igaznak, de valamennyibõl kimenti az Úr.

20  (34:21) Megõrzi minden Csontját, egy sem töretik meg Azokból.

21  (34:22) A gonoszt Gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyûlölik az igazat.

22  (34:23) Az Úr kimenti az õ Szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki õ benne Bízik.