Mikeás 2

1  Jaj azoknak, a kik Hamisságot gondolnak és a kik ágyasházukban Gonoszságot cselekesznek, és Végrehajtják azt, mihelyt megvirrad, mert hatalmuk van Hozzá.

2  Megkívánják a mezõket és Elrabolják, és a Házakat és elszedik; és Nyomorgatják a Gazdát, és az õ Házanépét az embert és az õ örökségét!

3  Annakokáért ezt mondja az Úr: Ímé, én is gonoszt gondolok e nemzetség ellen, melybõl ki nem Vonhatjátok a ti nyakatokat és nem Jártok kevélyen, mivel gonosz idõ lészen az!

4  Azon a napon példabeszéd Támad Rólatok, és siralmat Sírnak, Mondván: Oda van! elpusztultunk! Népem örökségét felcserélte! Miként rabolja el tõlem; hûtelennek osztja ki mezeinket!

5  Azért nem lesz néked, a ki Mérõzsinórt vessen sors szerint az Úrnak gyülekezetében.

6  Ne Prófétáljatok! Prófétálnak õk. Ha nem Prófétálnak ezeknek, nem Múlik el a Gyalázat!

7  Oh te, ki Jákób Házának mondatol! Hát türelmetlen-é az Úrnak lelke, avagy ezek-é az õ cselekedetei? Nem Javára Válnak-é az én cselekedeteim annak, a ki Igazán Jár?

8  A minap mint egy ellenség Támadt fel az én népem; a köntösrõl a Palástot letépik a Gyanútlanul Járókról, a Háborútól idegenkedõkrõl.

9  Népem asszonyait kiûzitek Boldogságuk Házából; kisdedeiktõl örökre elveszitek az én dicsõségemet.

10  Keljetek fel és menjetek ki, mert ez nem a nyugalomnak helye; a Tisztátalanság miatt, a mely Elveszít, és pedig Borzasztó veszedelemmel!

11  Ha valamely Szélházi és Csalárd így hazudoznék: Prédikálok néked Borról és Részegítõ Italról, az volna e népnek Prófétája.

12  Mindenestõl egybegyûjtelek téged, Jákób! összetakarítom Izráel Maradékát. összegyûjtöm õket, mint a boczrai juhokat, mint a Nyájat az õ Karámja közé; hemzsegnek majd az embere-Sokaság miatt.

13  Elõttök megy fel az úttörõ; kitörnek és átmennek a kapun és kivonulnak, és elõttök megy a Királyuk, és élükön az Úr!