3 Mózes 6
1 Szóla ismét az Úr Mózesnek, Mondván:
2 Mikor vétkezik valaki, és hûtlenséget követ el az Úr ellen, tudniillik eltagadja Felebarátjának Reábízott vagy kezébe adott Holmiját, vagy megrabolja vagy zsarolja Felebarátját.
3 Vagy ha elveszett holmit Talált, és eltagadja, vagy valami miatt hamisan esküszik, Akármi is az, a mit az ember úgy cselekszik, hogy vétkezik vele:
4 Mivelhogy azért bûnössé lett és vétkezett, Térítse vissza az elrablottat, a mit rabolt, vagy a zsaroltat, a mit zsarolt, vagy a Reá Bízottat, a mi Reá Bízatott, vagy az elveszettet, a mit Megtalált;
5 Vagy Akármi legyen, a mire hamisan esküdött, fizesse meg azt teljes értéke szerint, és Hozzátoldva az ötödrészét, adja azt annak, a kié volt, Bûnbevallásának Napján.
6 Az õ bûnéért pedig vigyen az Úrnak a Nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bûnért Való áldozatúl.
7 Így szerezzen néki engesztelést a pap az Úr elõtt, és Megbocsáttatik néki mindaz, a mit cselekedett, és a miben vétkezett.
8 Szóla ismét az Úr Mózesnek, Mondván:
9 Parancsolj Áronnak és az õ fiainak, Mondván: Ez az egészen Égõáldozat törvénye: Legyen az egészen Égõáldozat az Oltáron lévõ tüzelõhelyen egész éjszaka, mind reggelig, és az Oltárnak tüze égve maradjon azon.
10 A pap öltse fel az õ gyolcs Ruháját, és a gyolcs Lábravalót is öltse fel az õ testére, és szedje el a hamut, a mivé égette a tûz az Égõáldozatot az Oltáron, és töltse azt az Oltár mellé.
11 Azután vesse le azt a Ruháját, és öltözzék Más Ruhába, és vigye ki a hamut a Táboron kivûl, tiszta helyre.
12 Az Oltáron lévõ tûz pedig égve maradjon azon, el ne aludjék, hanem égessen Fát rajta a pap minden reggel, és rakja Reá az egészen Égõáldozatot, és azon füstölögtesse el a Hálaáldozat kövérjét is.
13 A tûz szüntelen égve maradjon az Oltáron, és el ne aludjék.
14 Ez pedig az Ételáldozatnak törvénye: az Áron fiai áldozzák azt az Úr elõtt az Oltáron.
15 És vegyen valaki közûlök az Ételáldozat Lisztlángjából egy marokkal, és annak Olajából is, a temjént pedig, a mely az Ételáldozathoz Való, mind; és égesse el az Oltáron; annak emlékeztetõ része kedves illat az Úr elõtt.
16 A mi pedig megmarad belõle, egyék meg Áron és az õ fiai, Kovásztalanúl egyék meg, szenthelyen, a gyülekezet Sátorának Pitvarában egyék meg azt.
17 Ne süssék azt Kovászszal, mert nékik adtam azt, részökül az én Tûzáldozataimból; igen szentséges az, mint a bûnért és vétekért Való áldozat.
18 Az Áron fiai közûl minden Férfiú egye azt. örökkévaló Rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél az Úrnak Tûzáldozatai felõl. Valaki illeti azokat, szent legyen.
19 Szóla ismét az Úr Mózesnek, Mondván:
20 Ez Áronnak és az õ fiainak áldozatjok, a melyet az Úrnak áldozzanak, mikor felkenik õket: Egy efa Lisztlángnak tizedrésze mindenkor Ételáldozatúl, fele reggel, fele pedig estve.
21 Serpenyõben Készíttessék, olajjal összegyúrva vidd el azt, az Ételáldozati süteményeket darabokban áldozd az Úrnak kedves Illatúl.
22 A mely pap az õ helyébe kenetik fel az õ fiai közûl, az Mívelje ezt. örökkévaló Rendtartás ez, az Úrnak mindenestõl füstölögtessék el.
23 Mert a pap minden Ételáldozatának mindenestõl meg kell égettetni, nem kell Abból semmit megenni.
24 Szóla ismét az Úr Mózesnek, Mondván:
25 Szólj Áronnak és az õ fiainak, Mondván: Ez a bûnért Való áldozat törvénye: a mely helyen meg Szokták ölni az egészen Égõáldozatot, azon a helyen öljék meg a bûnért Való áldozatot az Úr elõtt; igen szentséges az.
26 A mely pap Megáldozza azt a bûnért, az egye meg azt, szent helyen egye meg, a gyülekezet Sátorának Pitvarában.
27 Valami annak a Húsát érinti, szent legyen, és ha annak vérébõl valami a Ruhájára esik valakinek, azt, a mire a vér esett, mosd meg szenthelyen.
28 És a cserépedényt, a melyben azt fõzték, törjék el; hogyha pedig érczfazékban fõzték, Súrolják meg, és Mossák meg Vízzel.
29 A papok között minden Férfiú eheti azt; igen szentséges az.
30 Valamely bûnért Való áldozat vérébõl bevisznek a gyülekezet Sátorába, a szenthelyen Való engesztelés végett, az meg nem ehetõ: tûzzel égettessék meg.