«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Birák 15

1  Lõn pedig Néhány nap mulva, a Búzaaratásnak idejében, Meglátogatta Sámson az õ feleségét, egy kecskegödölyét vivén néki, és monda: Bemegyek az én feleségemhez a Hálóházba. De nem Hagyá õt bemenni az õ atyja.

2  És monda annak atyja: Azt gondoltam, hogy gyûlölve gyûlölöd õt, azért odaadtam õt a te Társadnak; de Hát vajjon öcscse nem szebb-é Nálánál? Legyen õ helyette most az a tied.

3  És monda néki Sámson: Teljesen igazam lesz most a Filiszteusokkal szemben, ha Kárt okozok nékik.

4  És elment Sámson, és összefogdosott Háromszáz Rókát, és Csóvákat vévén, a Rókák farkait Egymáshoz kötözé, és egy-egy Csóvát tett minden két Rókának farka közé.

5  És Meggyújtá tûzzel a Csóvákat, és beeresztette azokat a Filiszteusok Gabonájába, és Felgyújtá a Gabonakalangyákat, az álló vetéseket, a szõlõket és az olajfaerdõket.

6  Akkor Mondának a Filiszteusok: Ki cselekedte ezt? És Mondák: Sámson, Thimneus veje, mert elvette tõle az õ feleségét, és adta azt az õ Társának. Felmenének Annakokáért a Filiszteusok, és megégeték az asszonyt és annak Atyját tûzzel.

7  Sámson pedig monda nékik: Bátor ezt cselekedtétek, mégis addig nem nyugszom meg, Míg Bosszúmat ki nem töltöm rajtatok.

8  És megverte õket keményen Válluktól tomporukig, és lement és lakott Ethamban, a sziklabarlangban.

9  A Filiszteusok pedig felmentek, és Megszállották Júdát, és Lehiben telepedtek le.

10  Akkor Mondának a Júda férfiai: Miért jöttetek fel ellenünk? Azok pedig Mondának: Sámsont megkötözni jöttünk fel, hogy úgy cselekedjünk vele, mint õ cselekedett mi velünk.

11  Ekkor Háromezer ember ment le Júdából Ethamba, a sziklabarlanghoz, és monda Sámsonnak: Nem tudod-é, hogy a Filiszteusok uralkodnak mi rajtunk? Miért cselekedted ezt velünk? Õ pedig monda nékik: A miképen cselekedtek õk velem, én is úgy cselekedtem velök.

12  És Mondának néki: Azért jöttünk le, hogy megkötözzünk, és hogy a Filiszteusok kezébe adjunk téged. Sámson pedig monda nékik: Esküdjetek meg nékem, hogy ti nem rohantok Reám.

13  És azok felelének néki, Mondván: Nem! csak megkötözvén megkötözünk, és kezökbe adunk; de nem ölünk meg téged. Azután megkötözték õt két új kötéllel, és felvezették õt a Kõszikláról.

14  És mikor Lehi felé közeledett, és a Filiszteusok Már ujjongtak elébe: Felindítá õt az Úrnak lelke, és olyanok lettek a Karján levõ kötelek, mint a Lenszálak, melyeket megperzselt a tûz, és Lemállottak a kötések kezeirõl.

15  És egy nyers Szamárállcsontot Talála, és Kinyújtván kezét, felvevé azt, és agyonvert vele ezer embert.

16  És monda Sámson: Szamár állcsontjával seregeket seregre, Szamár állcsontjával ezer férfit vertem le.

17  És mikor ezt elmondotta, elvetette kezébõl az állcsontot, és elnevezé azt a helyet Ramath-Lehinek.

18  Azután Megszomjúhozék felette igen és Felkiáltott az Úrhoz, és monda: Te adtad Szolgád kezébe ezt a nagy gyõzelmet, és most szomjan kell meghalnom, és a körûlmetéletlenek kezébe jutnom.

19  Akkor Meghasítá Isten a Zápfogat, mely az állcsontban volt, és Víz fakadt ki Abból. Õ pedig ivott, ereje megtért, és megéledett. Azért neveztetik a "Segítségül Hívás Forrásának" e hely Lehiben mind e mai napig,

20  És ítélé Sámson Izráelt a Filiszteusok idejében Húsz esztendeig.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23