«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Jeremiás 44

1  Az a Szó, a mely lõn Jeremiáshoz, minden Júdabeliek felõl, a kik laknak vala Égyiptom földében, a kik laknak vala Migdolban, Táfnesben, Nófban és Pátrosz földében, Mondván:

2  Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ti Láttátok mindazt a veszedelmet, melyet Ráhoztam volt Jeruzsálemre és Júdának minden Városaira, és ímé, azok most Pusztává lettek, és senki sem lakozik bennök.

3  Az õ Gonoszságokért, a melyet cselekedtek, hogy felingereljenek engem, elmenvén, hogy áldozatot vigyenek és Szolgáljanak az idegen isteneknek, a kiket õk nem ismernek vala, sem ti, sem a ti Atyáitok.

4  És elküldöttem Hozzátok minden Szolgámat, a Prófétákat, és pedig Jó reggel küldém el, Mondván: Kérlek, ne cselekedjétek ez útálatos dolgot, a mit gyûlölök.

5  De nem hallgattak, és a fülöket sem Hajtották arra, hogy megtérjenek az õ Gonoszságokból, és idegen isteneknek ne áldozzanak.

6  Azért kiömlött az én Bosszúm és az én haragom, és felgerjedt Júda Városaiban és Jeruzsálem Utczáin, és Pusztasággá és Sivataggá lõnek mind e napig.

7  Most azért ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Izráel Istene: Miért szereztek nagy veszedelmet a ti lelketek ellen, hogy Kipusztítsatok közûletek férfit és asszonyt, gyermeket és csecsemõt Júda kebelébõl, hogy magatoknak még csak maradékot se hagyjatok;

8  Ingerelvén engem a ti kezeitek Alkotásaival, áldozván az idegen isteneknek Égyiptom földén, a melyre ti Tartózkodni jöttetek be, hogy veszedelmet szerezzetek magatoknak, és hogy átokban és Gyalázatban legyetek e földnek minden nemzeténél?

9  Vajjon elfelejtkeztetek-é a ti Atyáitok Gonoszságairól és a Júda Királyainak Gonoszságairól és az õ feleségeiknek Gonoszságairól és a ti Gonoszságaitokról, a ti feleségeiteknek Gonoszságairól, a melyeket Júdának földén cselekedtetek és Jeruzsálemnek Utczáin?

10  Nem Alázták meg magokat mind e mai napig se, és nem féltek, sem az én törvényem szerint nem Jártak, sem az én parancsolataim szerint, a melyeket elõtökbe és a ti Atyáitok elébe adtam.

11  Azért ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ímé, én ellenetek Fordítom Orczámat veszedelemre, és hogy az egész Júdát Kipusztítsam.

12  És felveszem Júdának Maradékát, a kik magok elé tûzték, hogy bemennek Égyiptom földére, hogy ott lakozzanak, és Mindnyájan megemésztetnek Égyiptom földén, elesnek fegyver miatt, megemésztetnek éhség miatt, kicsinytõl fogva nagyig: fegyver és éhség miatt halnak meg, és átokká, Csudává, Szidalommá és Gyalázattá lesznek.

13  És Megfenyítem azokat, a kik Égyiptom földében lakoznak, miképen Megfenyítettem a Jeruzsálembelieket fegyverrel, éhséggel és Döghalállal.

14  És a Júda maradékai közûl, a kik ide jöttek, hogy Égyiptom földében Tartózkodjanak, senki sem menekûl és Szabadúl meg, hogy visszatérjen Júdának földébe, a hova lelkök hajtja õket, hogy oda visszatérjenek és ott lakozzanak; mert nem térnek vissza, hanem csak a kik menekülnek.

15  És felelének Jeremiásnak mindama férfiak, a kik Tudják vala, hogy az õ feleségeik az idegen isteneknek áldozának, és mindazok az asszonyok, a kik ott állnak vala nagy tömegben, és az egész nép, a mely Égyiptom földén, Pátrószban lakozik vala, Mondván:

16  Abban a dologban, a mi végett Szóltál nékünk az Úr nevében, nem hallgatunk Reád;

17  Hanem csak azt cselekeszszük, a mit mi a mi Szánkkal fogadtunk, hogy füstölõ áldozatot viszünk az ég Királynéjának, és néki Italáldozattal áldozunk, miképen cselekedtünk mi és a mi Atyáink és a mi Királyaink és a mi fejedelmeink Júda Városaiban és Jeruzsálemnek Utczáin, mert akkor beteltünk kenyérrel, és Jó dolgunk volt, és semmi rosszat nem Láttunk.

18  De a Mióta nem áldozunk többé az ég Királynéjának füstöléssel, és nem viszünk néki Italáldozatot: mindenben szûkölködünk, és fegyver és éhség miatt emésztetünk.

19  És hogyha mi az ég Királynéjának füstölve áldozunk és néki Italáldozatot viszünk: vajjon a mi férjeink Híre nélkûl Csinálunk-é néki béleseket, hogy õt tiszteljük, és néki itali áldozatot vigyünk?

20  Szóla azért Jeremiás az egész népnek, a férfiaknak és az asszonyoknak és az egész népnek, a kik e Szót felelték néki, Mondván:

21  Avagy a Jó Illatról, a melyet Júda Városaiban és Jeruzsálem Utczáin füstöltetek ti és a ti Atyáitok, a ti Királyaitok és a ti fejedelmeitek és a föld népe: nem Arról emlékezett-é meg az Úr, és nem az jutott-é néki eszébe?

22  És nem szenvedhette Tovább az Úr a ti cselekedeteitek Gonoszságát, az útálatosságok miatt, a melyeket cselekedtetek, és Pusztasággá lett a ti földetek és Csudává és átokká, annyira, hogy senki sem lakja mind e napig,

23  A miatt, hogy füstölve áldoztatok, és vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok az Úr Szavára, és az õ törvénye és az õ parancsolatai és az õ Tanúbizonyságai szerint nem Jártatok, azért következett ti Reátok ez a veszedelem mind e napig.

24  Monda Továbbá Jeremiás az egész népnek és az összes asszonyoknak: Halljátok meg az Úr Szavát mind, ti Júdabeliek, kik Égyiptom földén vagytok.

25  Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene, Mondván: Ti és a ti feleségeitek Szóltatok a ti Szájatokkal, és végbevittétek a ti kezeitekkel, Mondván: Bizonyára Teljesítjük a mi Fogadásainkat, a melyeket fogadtunk az ég Királynéjának, hogy füstölve áldozzunk, és néki itali áldozatot vigyünk. Megerõsítvén Megerõsítettétek a ti Fogadásaitokat, és megcselekedvén megcselekedtétek a ti Fogadásaitokat.

26  Azért Halljátok meg az Úr Szavát mind, ti Júdabeliek, a kik Égyiptom földében lakoztok: Ímé, én az én nagy nevemre megesküdtem, azt mondja az Úr, hogy egyetlen Júdabeli Férfiú Szája sem fogja az én nevemet kiejteni, Mondván: Él az Úr Isten, egész Égyiptom földén!

27  Ímé, én Vigyázok Reájok az õ Kárukra és nem javukra, és megemésztetik Júdának minden férfia, a kik Égyiptom földén vannak, fegyver miatt, éhség miatt, Mígnem mind elfogynak.

28  De a kik a fegyvertõl megszabadulnak, visszatérnek Égyiptom földérõl Júdának földére, Szám szerint kevesen, és mind Megtudják Júdának maradékai, a kik bementek Égyiptom földébe, hogy ott Tartózkodjanak: melyik Szó teljesedik be, az enyém-é vagy az övék?

29  És ez lesz néktek a jel, azt mondja az Úr, hogy én Meglátogatlak titeket ezen a helyen, hogy Megtudjátok, hogy Bizonyára Megállanak az én beszédeim a Reátok következendõ veszedelem felõl.

30  Ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom Faraó Ofrát, Égyiptom Királyát az õ ellenségeinek kezébe és az õ lelkét keresõk kezébe, miképen odaadtam Sedékiást, a Júda Királyát Nabukodonozornak, a babiloni Királynak, az õ ellenségének és az õ lelkét keresõnek kezébe.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23