Ézsaiás 4

1  (3:28) És megragad hét asszony egy férfit ama napon, Mondván: A magunk kenyerét eszszük és a mi Ruhánkba öltözködünk, csak hadd neveztessünk a te nevedrõl, és vedd le Rólunk Gyalázatunkat!

2  (4:1) És ama napon az Úrnak csemetéje ékes és dicsõséges lészen, és a földnek gyümölcse Nagyságos és Díszes Izráel Maradékának.

3  (4:2) És lészen, hogy a ki Sionban meghagyatik, és Jeruzsálemben megmarad, szentnek mondatik, minden, valaki Jeruzsálemben az élõk közé beiratott.

4  (4:3) Ha elmosta az Úr Sion Leányainak Undokságát, és Jeruzsálem vérét Eltisztítá belõle az ítélet lelkével, a megégetés lelkével:

5  (4:4) Akkor teremteni fog az Úr Sion hegyének minden helye fölé és gyülekezetei fölé nappal felhõt és ködöt, s Lángoló tûznek fényességét éjjel; mert ez egész dicsõségen oltalma lészen;

6  (4:5) És Sátor lészen árnyékúl nappal a hõség ellen, s oltalom és rejtek szélvész és esõ elõl.