«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Prédikátor 7

1  Jobb a Jó Hír a Drága kenetnél; és a Halálnak napja jobb az õ születésének Napjánál.

2  Jobb a siralmas Házhoz menni, hogynem a lakodalomnak Házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élõ ember megemlékezik Arról.

3  Jobb a Szomorúság a nevetésnél; mert az Orczának Szomorúsága által Jobbá lesz a Szív.

4  A bölcseknek elméje a siralmas Házban van, a bolondoknak pedig elméje a Vigasságnak Házában.

5  Jobb a bölcsnek Dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.

6  Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek Ropogása a fazék alatt; ez is Hiábavalóság!

7  Mert a Zsarolás Megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az Ajándék.

8  Jobb Akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tûrõ, hogynem a kevély.

9  Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.

10  Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségbõl Származik az ilyen kérdés.

11  Jó a bölcseség az örökséggel, és elõmenetelökre van az embereknek, a kik a napot Látják.

12  Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a Gazdagságnak árnyéka alatt Egyformán nyugszik az ember! de a Tudomány hasznosb, mivel a bölcseség életet ád az õ urainak.

13  Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit õ görbévé tett?

14  A Jó szerencsének idején élj a Jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit Abból eszébe ne vegyen, a mi Reá következik.

15  Mindent Láttam az én Hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az õ Igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az õ életének napjait Meghosszabbítja az õ Gonoszságában.

16  Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?

17  Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért Halnál meg idõd elõtt?

18  Jobb, hogy ezt megfogd, és Amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektõl megszabadul!

19  A bölcseség Megerõsíti a bölcset Inkább, mint Tíz hatalmas, a kik a Városban vannak.

20  Mert nincs egy igaz ember is e földön, a ki Jót cselekednék és nem vétkeznék.

21  Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld Szolgádat, hogy átkoz téged.

22  Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt Mondottál egyebeknek.

23  Mind ezeket Megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt Gondolám, hogy bölcs vagyok, én tõlem a bölcseség Távol vala.

24  Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?

25  Fordítám én magamat és az én Szívemet a bölcseségnek és az Okoskodásnak Tudására, Kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a Bolondságnak Gonoszságát, és a tévelygésnek Balgatagságát.

26  És Találtam egy dolgot, mely keservesb a Halálnál; tudniillik az olyan asszony, a kinek a Szíve olyan, mint a tõr és a Háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten elõtt kedves, Megszabadúl Attól; a bûnös pedig megfogattatik Attól.

27  Lásd, ezt Találtam, azt mondja a Prédikátor; mikor gyakorta nagy Szorgalmassággal keresém a megfejtést,

28  A mit az én lelkem folyton keresett, és nem Találtam. Ezer közûl egy embert Találtam; de asszonyt mind ezekben nem Találtam.

29  Hanem Lásd, ezt Találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; õk pedig kerestek sok Kigondolást.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23