Prédikátor 7
1 Jobb a Jó Hír a Drága kenetnél; és a Halálnak napja jobb az õ születésének Napjánál.
2 Jobb a siralmas Házhoz menni, hogynem a lakodalomnak Házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élõ ember megemlékezik Arról.
3 Jobb a Szomorúság a nevetésnél; mert az Orczának Szomorúsága által Jobbá lesz a Szív.
4 A bölcseknek elméje a siralmas Házban van, a bolondoknak pedig elméje a Vigasságnak Házában.
5 Jobb a bölcsnek Dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
6 Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek Ropogása a fazék alatt; ez is Hiábavalóság!
7 Mert a Zsarolás Megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az Ajándék.
8 Jobb Akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tûrõ, hogynem a kevély.
9 Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
10 Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségbõl Származik az ilyen kérdés.
11 Jó a bölcseség az örökséggel, és elõmenetelökre van az embereknek, a kik a napot Látják.
12 Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a Gazdagságnak árnyéka alatt Egyformán nyugszik az ember! de a Tudomány hasznosb, mivel a bölcseség életet ád az õ urainak.
13 Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit õ görbévé tett?
14 A Jó szerencsének idején élj a Jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit Abból eszébe ne vegyen, a mi Reá következik.
15 Mindent Láttam az én Hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az õ Igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az õ életének napjait Meghosszabbítja az õ Gonoszságában.
16 Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
17 Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért Halnál meg idõd elõtt?
18 Jobb, hogy ezt megfogd, és Amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektõl megszabadul!
19 A bölcseség Megerõsíti a bölcset Inkább, mint Tíz hatalmas, a kik a Városban vannak.
20 Mert nincs egy igaz ember is e földön, a ki Jót cselekednék és nem vétkeznék.
21 Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld Szolgádat, hogy átkoz téged.
22 Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt Mondottál egyebeknek.
23 Mind ezeket Megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt Gondolám, hogy bölcs vagyok, én tõlem a bölcseség Távol vala.
24 Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
25 Fordítám én magamat és az én Szívemet a bölcseségnek és az Okoskodásnak Tudására, Kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a Bolondságnak Gonoszságát, és a tévelygésnek Balgatagságát.
26 És Találtam egy dolgot, mely keservesb a Halálnál; tudniillik az olyan asszony, a kinek a Szíve olyan, mint a tõr és a Háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten elõtt kedves, Megszabadúl Attól; a bûnös pedig megfogattatik Attól.
27 Lásd, ezt Találtam, azt mondja a Prédikátor; mikor gyakorta nagy Szorgalmassággal keresém a megfejtést,
28 A mit az én lelkem folyton keresett, és nem Találtam. Ezer közûl egy embert Találtam; de asszonyt mind ezekben nem Találtam.
29 Hanem Lásd, ezt Találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; õk pedig kerestek sok Kigondolást.