2 Krónika 16

1  Asa Király Uralkodásának harminczhatodik esztendejében feljöve Baása az Izráel Királya Júda ellen, és Megépíté Rámát, hogy ne engedjen senkit se kimenni, se bemenni Asához a Júda Királyához.

2  De Asa az Úrnak és a Királynak Tárházából hoza ki ezüstöt, aranyat, és küldé azt Benhadádnak a Siriabeli Királynak, a ki lakik vala Damaskusban, Mondván:

3  Szövetség van köztem és te közötted, a mint az én Atyám és a te Atyád között is volt azelõtt. Ímé küldök néked ezüstöt és aranyat. Menj el, bontsd fel a te szövetségedet Baásával az Izráel Királyával, hogy Távozzék el tõlem.

4  És engedvén Benhadád Asa Királynak, elküldé az õ seregének vezéreit Izráel Városai ellen, és bevevé Ijont, Dánt, Abelmáimot és Nafthali minden kincses Városait.

5  A mit mikor meghallott Baása, abbanhagyta Ráma Építését és megszünteté Munkáját.

6  Akkor Asa Király felvevé az egész Júda népét, és Rámából a köveket és a Fákat mind Elhordák, a melyekkel Baása a Várost Építi vala, és Azokból Gébát és Mispát Építé.

7  Az idõben méne Hanáni Próféta Asához, a Júda Királyához, és monda néki: Mivel a Siriabeli Királyban volt bizodalmad, és nem az Úrban, a te Istenedben Bízál: ezért szabadult meg a Siriabeli Király hada a te kezedbõl.

8  Avagy nem vala-é a Szerecseneknek és a Libiabelieknek nagy seregök, felette sok szekereik és lovagjaik? Mindazáltal, mivel az Úrban volt bizodalmad, kezedbe Adá azokat;

9  Mert az Úr szemei forognak az egész földön, hogy Hatalmát megmutassa azokhoz, a kik õ Hozzá teljes Szívvel ragaszkodnak; bolondul cselekedél ebben; azért Mostantól kezdve Háborúk lesznek te ellened.

10  Akkor megharaguvék Asa a Prófétára, és veté õt a Tömlöczházba, mert igen megharagudott vala e Szóért Reá; és ugyanakkor Asa a nép közûl is sokat Megnyomoríta.

11  De ímé Asának mind elsõ, mind Utolsó dolgai meg vannak írva a Júda és az Izráel Királyainak könyvében.

12  És megbetegedék Asa, Királyságának harminczkilenczedik esztendejében Lábaira, annyira, hogy igen Súlyos volt az õ betegsége; Mindazáltal betegségében is nem az Urat keresé, hanem az orvosokat.

13  És elaluvék Asa az õ Atyáival, és meghala az õ Királyságának negyvenegyedik esztendejében.

14  És eltemeték õt az õ Sírjába, a melyet Magának Vágatott vala a Dávid Városában; és helyezék õt az ágyba, a melyet megtöltének Drága fûszerekkel, s kenyõcscsé feldolgozott Jó illatokkal, és érette felette nagy égést rendezének.