«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

2 Krónika 10

1  Elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyûlt vala az egész Izráel, hogy õt Királylyá Választanák.

2  Lõn pedig, mikor ezt meghallotta Jeroboám, a Nébát fia, a ki akkor Égyiptomban vala; mert oda futott volt Salamon Király elõl, visszatére Jeroboám Égyiptomból.

3  És Hozzáküldvén, Elhivaták õt. Eljöve azért Jeroboám és az egész Izráel, és Szólának Roboámnak, Mondván:

4  A te Atyád igen Megnehezítette a mi Igánkat, de te most Könnyebbítsd meg Atyádnak kemény Szolgálatát és az õ nehéz Igáját, a melyet Reánk vetett, és Szolgálunk néked.

5  És monda nékik: Harmadnapig gondolkodom Róla, Azután jõjjetek Hozzám. Elméne azért a nép.

6  És Tanácskozék Roboám Király a vén emberekkel, a kik Salamon elõtt az õ atyja elõtt állottak vala életében, Mondván: Mit Tanácsoltok, mit Válaszoljak e népnek?

7  És azok ekképen Szólának: Ha Javára leendesz ennek a népnek, s kedvezel nékik és Jó Szóval beszélsz Hozzájok: akkor te Szolgáid lesznek mindenkor.

8  De õ megvetette a vének Tanácsát, a melyet néki Tanácsoltak, és Tanácsot tarta az ifjakkal, a kik õ vele nevekedtek volt fel és néki udvaroltak.

9  És monda azoknak: Ti micsoda Tanácsot adtok, hogy Választ adjunk e népnek, a kik nékem így Szólának: Könnyebbítsd meg az Igát, a melyet a te Atyád Reánk vetett.

10  Akkor felelének az ifjak, a kik õ vele együtt nevekedtek vala, Mondván: Így Szólj a népnek, a mely Szólván néked, azt mondja: A te Atyád Megnehezítette a mi Igánkat, te pedig Könnyebbítsd meg nékünk; így Szólj nékik: Az én legkissebb ujjam erõsebb Atyám Derekánál;

11  Most azért, ha az én Atyám nehéz Igát vetett Reátok, én még nehezebbé teszem Igátokat; ha az én Atyám ostorral vert titeket, én Skorpiókkal.

12  És elméne Jeroboám és az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint a Király meghagyta, ezt Mondván: Jõjjetek Hozzám harmadnapon.

13  És a Király kemény Választ adott nékik, megvetve Roboám Király a vének Tanácsát.

14  És az ifjak Tanácsa szerint Szóla nékik, Mondván: Ha az én Atyám Megnehezítette a ti Igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én Atyám ostorral vert titeket, én Skorpiókkal.

15  És a Király nem Hallgatá meg a népet; mert ezt az Úr Fordította ekként, hogy Megerõsítené az Úr az õ beszédét, a melyet Szólott vala a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát Fiának.

16  Mikor pedig az egész Izráel Látta, hogy nem Hallgatá meg õket a Király, felele a nép a Királynak, Mondván: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk Isai Fiában! Menj el a te hajlékidba, oh Izráel! Ám viseld Gondját a te Házadnak, oh Dávid! Elméne azért hajlékiba az egész Izráel;

17  Úgy, hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda Városaiban laktak.

18  És mikor elküldé Roboám Adorámot, az Adószedõt, megkövezék õt Izráel fiai, és meghala; Roboám Király pedig siete szekerébe ülni, hogy Jeruzsálembe szaladjon.

19  Így szakada el az Izráel népe a Dávid Házától, mind e mai napig.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23