«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

2 Krónika 1

1  Megerõsödék Királyságában Salamon, a Dávid fia; és az Úr az õ Istene vele volt, és õt igen Felmagasztalá.

2  És Szóla Salamon az egész Izráel népének, ezredeseknek, Századosoknak, a Bíráknak és egész Izráel minden Elõljáróinak és a Családfõknek,

3  Hogy elmennének Salamon és az egész gyülekezet õ vele a magaslatra, mely Gibeonban vala; mert ott volt az Isten gyülekezetének Sátora, melyet Mózes, az Úr Szolgája Csinált vala a Pusztában;

4  De az Isten Ládáját Dávid Már felvitte volt Kirját-Jeárimból arra a helyre, melyet Készített Számára Dávid; mert Sátort állított fel Számára Jeruzsálemben.

5  A Rézoltár azonban, melyet Bésaléel az Uri fia Csinált, a ki a Huri fia volt, ott volt az Úr Sátora elõtt; felkeresé Tehát azt Salamon és a gyülekezet.

6  És áldozék ott Salamon a Rézoltáron az Úr elõtt, mely a gyülekezetnek Sátorában vala, áldozék azon ezer Égõáldozatot.

7  Azon éjszaka megjelenék az Isten Salamonnak, és monda néki: Kérj a mit akarsz, hogy adjak néked.

8  És monda Salamon az Istennek: Te nagy Irgalmasságot cselekedtél az én Atyámmal Dáviddal; és õ helyette engemet Királylyá tettél.

9  Most, oh Uram Isten, legyen állandó a te beszéded, melyet Szólottál volt az én Atyámnak Dávidnak; mert te Választottál engem Királylyá e nép felett, mely oly sok, mint a földnek pora.

10  Most azért adj nékem bölcseséget és Tudományt, hogy a te néped elõtt mind ki-,mind bemehessek; mert vajjon kicsoda Kormányozhatja ezt a te nagy népedet?

11  Akkor monda az Isten Salamonnak: Minthogy ez volt a te Szívedben, és nem kértél tõlem Gazdagságot, kincset és tisztességet, avagy a téged gyûlölõknek lelkét, sem Hosszú életet magadnak nem kértél, hanem kértél magadnak bölcseséget és Tudományt, hogy Kormányozhasd az én népemet, mely felett Királylyá tettelek téged:

12  A bölcseséget és a Tudományt megadtam néked, sõt Gazdagságot, kincset és tisztességet is olyat adok néked, a melyhez Hasonló nem volt sem az elõtted, sem az Utánad Való Királyoknak.

13  És visszatére Salamon Jeruzsálembe a Gibeon hegyérõl, a gyülekezet Sátora elõl és uralkodék az Izráelen.

14  Szerze Salamon szekereket és lovagokat; és vala néki Ezernégyszáz szekere és tizenkétezer lovagja, a kiket helyheztete a szekerek Városaiba és Jeruzsálembe a Király mellé.

15  És Felhalmozá a Király az ezüstöt és aranyat, mint a köveket, Jeruzsálemben; a Czédrusfákat is Felhalmozá, mint a Vadfügefákat, melyek a Lapályon nagy tömegben vannak.

16  És Salamonnak hoznak vala lovakat Égyiptomból; mert a Király kereskedõi sereggel vették volt meg a lovakat szabott áron.

17  És mikor feljõnek vala, Hozának Égyiptomból egy szekeret Hatszáz ezüst siklusért, egy-egy lovat Százötven ezüst siklusért; és ugyan csak õk Szállították ezeket a Hitteusok minden Királyainak és Siria Királyainak.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23