«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Zakariás 11

1  Nyisd meg kapuidat, oh Libánon, hogy tûz emészszen czédrusaid közt!

2  Jajgass te cziprus, mert esik a czédrus, leomlott, a mi legjava! Jajgassatok ti Básán tölgyei, mert pusztul a rengeteg erdõ.

3  Hangzik a Pásztorok jajja, mert elpusztult az õ büszkeségök! Hangzik az Oroszlán Ordítása, mert elpusztult a Jordán kevélysége!

4  Ezt mondja az Úr, az én Istenem: Legeltesd a leölésre Szánt juhokat,

5  A melyeket leölnek az õ tulajdonosaik, a nélkûl, hogy bûnnek Tartanák, Eladóik pedig ezt Mondják: Áldott az Úr, mert meggazdagodtam! és Pásztoraik sem kimélik õket.

6  Bizony nem kimélem többé e föld lakosait, ezt mondja az Úr; sõt ímé odaadok minden embert a Felebarátja kezébe és az õ Királya kezébe, és Megrontják e földet, és nem Szabadítom ki kezökbõl!

7  Legeltetém Hát a leölésre Szánt juhokat, azaz a megnyomorgatott juhokat, és Választék magamnak két Pálczát, az egyiket nevezém szépségnek, a Másikat nevezém egyességnek; így legeltetém a juhokat.

8  És Három Pásztort vertem el egy Hónap alatt, mert elkeseredék a lelkem miattok, és az õ lelkök is Megútála engem.

9  És Mondám: Nem õrízlek én titeket, haljon meg a Halálra Való és Vágattassék ki a Kivágni Való, a megmaradottak pedig egyék meg Egymásnak Húsát.

10  És vevém egyik Pálczámat, a szépséget, és eltörém azt, hogy felbontsam az én szövetségemet, a melyet az összes népekkel kötöttem.

11  És felbomla az azon a napon, és így Tudták meg az elsanyargatott juhok, a kik ragaszkodnak vala Hozzám, hogy az Úr dolga ez.

12  És Mondám nékik: Ha Jónak tetszik néktek, Adjátok meg az én béremet; ha pedig nem: Hagyjátok abba! És harmincz ezüst pénzt fizettek béremül.

13  És monda az Úr nékem: Vesd a fazekas elé! Nagy jutalom, a melyre becsültek engem. Vevém azért a harmincz ezüst pénzt, és vetém az Úrnak Házába, a fazekas elé.

14  Majd eltörém a Másik Pálczámat is, az egyességet, hogy felbontsam a testvérséget Júda között és Izráel között.

15  És Mondá az Úr nékem: Most Már szerezz magadnak bolond Pásztornak Való Szerszámot.

16  Mert ímé, én Pásztort állítok e földre, a ki az elveszetteket meg nem keresi, a gyöngével nem törõdik, a megtépettet meg nem Gyógyítja, a Jó karban levõt nem Táplálja, a kövérinek Húsát megeszi, és körmeiket széttördeli.

17  Jaj a mihaszna Pásztornak, a ki elhagyja a juhokat! Fegyver a Karjára és jobb szemére. Karja Szárazra Száradjon és jobb szeme sötétre sötétedjék.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23