«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Titushoz 3

1  Emlékeztessed õket, hogy a fejedelemségeknek és Hatalmasságoknak engedelmeskedjenek, Hódoljanak, minden Jó cselekedetre készek legyenek,

2  Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, gyöngédek legyenek, teljes Szelídséget Tanusítván minden ember Iránt.

3  Mert régenten mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygõk, különbözõ Kívánságoknak és gyönyöröknek Szolgái, Gonoszságban és Irígységben élõk, gyûlölségesek, Egymást gyûlölõk Valánk.

4  De mikor a mi Megtartó Istenünknek Jóvolta és az emberekhez Való szeretete megjelent,

5  Nem az Igazságnak cselekedeteibõl, a melyeket mi cselekedtünk, hanem az õ Irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdõje és a Szent Lélek Megújítása által,

6  Melyet kitöltött Reánk bõséggel a mi Megtartó Jézus Krisztusunk által;

7  Hogy az õ kegyelmébõl Megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint.

8  Igaz ez a beszéd, és akarom, hogy ezeket Erõsítsed, hogy igyekezzenek Jó cselekedetekkel Elõljárni azok, a kik Istenben Hívõkké lettek. Ezek Jók és hasznosak az embereknek;

9  A balgatag Vitatkozásokat azonban és a nemzetségekrõl Való Tudakozásokat, és a Civakodást és a törvény felõl Való harczokat kerüld; mert haszontalanok és Hiábavalók.

10  Az eretnek embert egy vagy két intés Után kerüld;

11  Tudván, hogy az ilyen romlott, és vétkezik, önmaga is Kárhoztatván Magát.

12  Mikor Ártemást vagy Tikhikust Hozzád küldöm, siess Hozzám jõni Nikápolyba; mert Elhatároztam, hogy ott töltöm a telet.

13  A Törvénytudó Zénást és Apollóst gondosan Indítsd útnak, hogy semmiben se legyen Fogyatkozásuk.

14  Tanulják meg pedig a mieink is, hogy Jó cselekedetekkel Járjanak elõl a szükséges hasznokra, hogy ne legyenek gyümölcstelenek.

15  Köszöntenek téged a velem levõk Mindnyájan. Köszöntsd azokat, a kik szeretnek minket hitben. Kegyelem Mindnyájatokkal! Ámen.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23