Rómaiakhoz 4

1  Mit mondunk Tehát, hogy Ábrahám a mi Atyánk nyert volna test szerint?

2  Mert ha Ábrahám cselekedetekbõl igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten elõtt.

3  Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és Tulajdoníttaték az õ néki Igazságúl.

4  Annak pedig, a ki Munkálkodik, a jutalom nem Tulajdoníttatik kegyelembõl, hanem Tartozás szerint:

5  Ellenben annak, a ki nem Munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent Megigazítja, az õ hite Tulajdoníttatik Igazságúl.

6  A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten Igazságot Tulajdonít cselekedetek nélkûl.

7  Boldogok, a kiknek Megbocsáttattak az õ Hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az õ bûneik.

8  Boldog ember az, a kinek az Úr bûnt nem Tulajdonít.

9  Ez a Boldogság Tehát a Zsidónak, vagy a Pogánynak is Tulajdoníttatik-é? Mert az mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit Tulajdoníttaték Igazságúl.

10  Miképen Tulajdoníttaték Tehát? Körûlmetélt vagy körûlmetéletlen állapotában? Nem körûlmetélt, hanem körûlmetéletlen állapotában.

11  És a körûlmetélkedés jegyét körûlmetéletlenségében Tanusított hite Igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, a kik körûlmetéletlen létökre hisznek, hogy azoknak is Tulajdoníttassék az Igazság;

12  És hogy atyja legyen a körûlmetélteknek is, azoknak, a kik nemcsak körûlmetélkednek, hanem követik is a mi Atyánknak Ábrahámnak körûlmetéletlenségében Tanusított hitének nyomdokait.

13  Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az õ Magvának, hogy e Világnak örököse lesz, hanem a hitnek Igazsága által.

14  Mert ha azok az örökösök, kik a törvénybõl Valók, Hiábavalóvá lett a hit, és Haszontalanná az ígéret:

15  Mert a törvény haragot nemz; a hol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen Való cselekedet sincsen.

16  Azért hitbõl, hogy kegyelembõl legyen; hogy erõs legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvénybõl Valónak, hanem az Ábrahám hitébõl Valónak is, a ki Mindnyájunknak Atyánk

17  (A mint meg van írva, hogy sok nép Atyjává tettelek téged) az elõtt, az Isten elõtt, a kiben hitt, a ki a holtakat Megeleveníti, és azokat, a melyek nincsenek, Elõszólítja mint meglevõket.

18  A ki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek Atyjává lesz, a szerint, a mint megmondatott: Így lészen a te magod.

19  És hitében erõs lévén, nem gondolt az õ Már elhalt testére, mintegy Százesztendõs lévén, sem Sárának elhalt méhére;

20  Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erõs volt a hitben, dicsõséget Adván az Istennek,

21  És teljesen elhitte, hogy a mit õ ígért, meg is cselekedheti.

22  Azért is Tulajdoníttaték néki Igazságul.

23  De nemcsak õ érette iratott meg, hogy Tulajdoníttaték néki Igazságul,

24  Hanem mi érettünk is, a kiknek majd Tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, a kik hisznek Abban, a ki Feltámasztotta a mi Urunkat a Jézust a Halálból,

25  Ki a mi bûneinkért Halálra adatott, és Feltámasztatott a mi Megigazulásunkért.