Zsoltárok 75

1  Az éneklõmesternek, az altashétre, Aszáf Zsoltára, ének. (75:2) Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

2  (75:3) Ha megszabom a Határidõt, én Méltányosan ítélek.

3  (75:4) A föld és annak minden lakosa elcsügged; én Erõsítem meg annak oszlopait. Szela.

4  (75:5) A kérkedõknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: ne emeljetek szarvat!

5  (75:6) Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne Szóljatok megkeményedett nyakkal;

6  (75:7) Mert nem napkelettõl, sem Napnyugattól, s nem is a puszta felõl Támad a Felmagasztalás;

7  (75:8) Hanem Isten a Biró, a ki egyet Megaláz, Mást felmagasztal!

8  (75:9) Mert Pohár van az Úr kezében, Bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belõle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevõje.

9  (75:10) Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.

10  (75:11) És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.