Zsoltárok 7

1  Dávid siggajonja, a melyet az Úrhoz énekelt a Benjáminita Kús beszéde miatt. (7:2) Én Uram Istenem, benned Bízom, oltalmazz meg engem minden üldözõmtõl, és Szabadíts meg engem,

2  (7:3) Hogy szét ne tépje, mint az Oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen Szabadító.

3  (7:4) Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha Hamisság van az én kezeimben,

4  (7:5) Ha gonoszszal fizettem Jó emberemnek, és Háborgattam ok nélkûl Való ellenségemet:

5  (7:6) Akkor ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsõségemet. Szela.

6  (7:7) Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki Parancsoltál ítéletet!

7  (7:8) És népek gyülekezete vegyen téged körûl, és felettök térj vissza a Magasságba.

8  (7:9) Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én Igazságom és ártatlanságom szerint!

9  (7:10) Szünjék meg, kérlek, a gonoszok Rosszasága és Erõsítsd meg az igazat; mert az igaz Isten Vizsgálja meg a Szíveket és veséket.

10  (7:11) Az én paizsom az Istennél van, a ki Megszabadítja az Igazszívûeket.

11  (7:12) Isten igaz Biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.

12  (7:13) Ha meg nem tér a gonosz, Kardját Élesíti, Kézívét felvonja és Felkészíti azt.

13  (7:14) Halálos eszközöket Fordít Reá, és Megtüzesíti nyilait.

14  (7:15) Ímé, álnoksággal Vajúdik a gonosz, Hamisságot fogan és Hazugságot szül.

15  (7:16) Gödröt ás és mélyre Vájja azt; de beleesik a verembe, a mit Csinált.

16  (7:17) Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és Szálljon feje tetejére az õ Erõszakossága.

17  (7:18) Dicsérem az Urat az õ Igazsága szerint, és éneklek a felséges Úr nevének.