Zsoltárok 69
1 Az éneklõmesternek a Sósannimra; Dávidé. (69:2) Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
2 (69:3) Mély Sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat Elborít engem.
3 (69:4) Elfáradtam a Kiáltásban, Kiszáradt a torkom; szemeim Elbágyadtak, Várván Istenemet.
4 (69:5) Többen vannak fejem Hajszálainál, a kik ok nélkûl gyûlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törõk, a kik ellenségeim alap nélkûl; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
5 (69:6) Oh Isten, te tudod az én Balgatagságomat, és az én bûneim Nyilván vannak elõtted:
6 (69:7) Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
7 (69:8) Mert te éretted viselek Gyalázatot, és Borítja Pironság az én Orczámat.
8 (69:9) Atyámfiai elõtt idegenné lettem, és Anyám fiai elõtt jövevénynyé.
9 (69:10) Mivel a te Házadhoz Való féltõ szeretet emészt engem, a te Gyalázóidnak Gyalázásai hullanak Reám.
10 (69:11) Ha Sírok és bõjtöléssel gyötröm lelkemet, az is Gyalázatomra Válik.
11 (69:12) ha Gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
12 (69:13) A kapuban ülõk Rólam Szólanak, és a Borozók Rólam énekelnek.
13 (69:14) Én pedig néked könyörgök, oh Uram; Jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed Sokaságához képest hallgass meg engem a te Megszabadító hûségeddel.
14 (69:15) Ments ki engem az Iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyûlölõimtõl és a feneketlen vizekbõl;
15 (69:16) Hogy el ne Borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek Szája be ne Záruljon felettem!
16 (69:17) Hallgass meg engem, Uram, mert Jó a te kegyelmességed! A te Irgalmasságodnak Sokasága szerint tekints én Reám;
17 (69:18) És ne rejtsd el Orczádat a te Szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
18 (69:19) Légy közel az én lelkemhez és Váltsd meg azt; az én ellenségeimért Szabadíts meg engem.
19 (69:20) Te tudod az én Gyalázatomat, szégyenemet és Pirulásomat; Jól ismered minden Szorongatómat.
20 (69:21) A Gyalázat megtörte Szívemet és beteggé lettem; Várok vala részvétre, de Hiába; Vigasztalókra, de nem Találék.
21 (69:22) Sõt ételemben mérget adnak vala, és Szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
22 (69:23) Legyen az õ asztalok elõttök tõrré, és a Bátorságosoknak Hálóvá.
23 (69:24) Setétüljenek meg az õ szemeik, hogy ne Lássanak; és az õ derekukat tedd mindenkorra Roskataggá.
24 (69:25) öntsd ki a te haragodat Reájok, és a te haragodnak Búsulása érje Utól õket.
25 (69:26) Legyen az õ Palotájok puszta, és az õ hajlékukban ne legyen lakos;
26 (69:27) Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tõled sujtottak Fájdalmát Szólják meg.
27 (69:28) Szedd össze álnokságaikat, és a te Igazságodra ne jussanak el.
28 (69:29) Töröltessenek ki az élõk könyvébõl, és az igazak közé ne irattassanak.
29 (69:30) Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedõ vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
30 (69:31) Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom Hálaadással.
31 (69:32) És kedvesebb lesz az Úr elõtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmû Tuloknál.
32 (69:33) Látják ezt majd a szenvedõk és örülnek; ti Istent keresõk, elevenedjék a ti Szívetek!
33 (69:34) Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az õ foglyait nem veti meg.
34 (69:35) Dicsérjék õt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
35 (69:36) Mert megtartja Isten a Siont, és Megépíti Júdának Városait; és ott lakoznak majd és Bírni Fogják azt.
36 (69:37) És az õ Szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az õ nevét.