Zsoltárok 6

1  Az éneklõmesternek a Neginóthra, a seminith szerint; Dávid Zsoltára. (6:2) Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem Búsulásodban.

2  (6:3) Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam; Gyógyíts meg engem Uram, mert Megháborodtak csontjaim!

3  (6:4) Lelkem is igen Megháborodott, és te, oh Uram, Míglen?

4  (6:5) Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, Segíts meg engem kegyelmedért;

5  (6:6) Mert nincs emlékezés Rólad a Halálban, a seolban kicsoda Dicsõít téged?

6  (6:7) Elfáradtam Sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, Könyhullatással öntöztem Nyoszolyámat.

7  (6:8) Szemem a Bánattól Elbágyadt, megvénhedett minden Szorongatóm miatt.

8  (6:9) Távozzatok tõlem mind, ti bûnt cselekedõk, mert meghallgatja az Úr az én siralmam Szavát.

9  (6:10) Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én Imádságomat.

10  (6:11) Megszégyenûl majd és igen Megháborodik minden ellenségem; Meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.