«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Zsoltárok 57

1  Az éneklõmesternek az altashétre Dávid Miktámja; mikor Saul elõl a barlangba menekült. (57:2) Könyörülj rajtam, oh Isten, könyörülj rajtam, mert benned Bízik az én lelkem; és Szárnyaid árnyékába menekülök, a Míg elvonulnak a veszedelmek.

2  (57:3) A Magasságos Istenhez Kiáltok; Istenhez, a ki Jót végez felõlem.

3  (57:4) Elküld a mennybõl és megtart engem: Meggyalázza az engem elnyelõt. Szela. Elküldi Isten az õ kegyelmét és hûségét.

4  (57:5) Az én lelkem Oroszlánok között van, Tûzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk Dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.

5  (57:6) Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten; Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!

6  (57:7) Hálót Készítettek Lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én elõttem, de õk estek abba. Szela.

7  (57:8) Kész az én Szívem, oh Isten, kész az én Szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!

8  (57:9) Serkenj fel én dicsõségem, serkenj fel te lant és Hárfa, hadd költsem fel a hajnalt;

9  (57:10) Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.

10  (57:11) Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhõkig a te hûséged.

11  (57:12) Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23