Zsoltárok 51
1 Az éneklõmesternek; Dávid Zsoltára. (51:2) Mikor õ Hozzá ment Nátán, a Próféta, Minekutána Bethsabéval vétkezett. (51:3) Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; Irgalmasságodnak Sokasága szerint töröld el az én bûneimet!
2 (51:4) Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimbõl Tisztíts ki engemet;
3 (51:5) Mert ismerem az én bûneimet, és az én vétkem szüntelen elõttem forog.
4 (51:6) Egyedûl te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid elõtt; hogy igaz légy beszédedben és tiszta ítéletedben.
5 (51:7) Ímé én vétekben fogantattam, és bûnben melengetett engem az Anyám.
6 (51:8) Ímé te az Igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensõmben bölcseségre Tanítasz engem.
7 (51:9) Tisztíts meg engem Izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a Hónál.
8 (51:10) Hallass örömet és Vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
9 (51:11) Rejtsd el Orczádat az én vétkeimtõl, és töröld el minden álnokságomat.
10 (51:12) Tiszta Szívet teremts bennem, oh Isten, és az erõs lelket újítsd meg bennem.
11 (51:13) Ne vess el engem a te Orczád elõl, és a te szent lelkedet ne vedd el tõlem.
12 (51:14) Add vissza nékem a te Szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével Támogass engem.
13 (51:15) Hadd Tanítsam a bûnösöket a te útaidra, hogy a vétkezõk megtérjenek Hozzád.
14 (51:16) Szabadíts meg engemet a Vérontástól, oh Isten, Szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te Igazságodat.
15 (51:17) Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse Szájam a te dicséretedet.
16 (51:18) Mert nem Kivánsz te Véresáldozatot, hogy adnék azt, Égõáldozatban sem gyönyörködöl.
17 (51:19) Isten elõtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és Bûnbánó Szívet oh Isten nem veted te meg!
18 (51:20) Tégy Jól a te kegyelmedbõl a Sionnal; és Építsd meg Jéruzsálem kõfalait.
19 (51:21) Akkor kedvesek lesznek elõtted az Igazságnak áldozatai; az égõ és egész áldozat: akkor a te Oltárodon áldoznak néked tulkokkal.