Zsoltárok 5

1  Az éneklõmesternek a Nehilótra, Dávid Zsoltára. (5:2) Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én Sóhajtásomat!

2  (5:3) Ügyelj az én Kiáltásom Szavára, én Királyom és én Istenem; mert én Hozzád Imádkozom!

3  (5:4) Uram, Jó reggel hallgasd meg az én Szómat; Jó reggel készülök Hozzád és Vigyázok.

4  (5:5) Mert nem olyan Isten vagy te, a ki Hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik Tenálad gonosz.

5  (5:6) Nem állhatnak meg szemeid elõtt a kevélyek, gyûlölsz te minden bûnt cselekedõt.

6  (5:7) Elveszted, a kik Hazugságot Szólnak; a Vérszopó és álnok embert útálja az Úr.

7  (5:8) Én pedig a te kegyelmed Sokaságából Házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.

8  (5:9) Uram, vezess engem a te Igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd elõttem a te útadat!

9  (5:10) Mert nincsen az õ Szájokban egyenesség, belsejök csupa Romlottság; nyitott Sír az õ torkuk, nyelvökkel hizelkednek.

10  (5:11) Kárhoztasd õket, oh Isten; essenek el Saját Tanácsaik által; Taszítsd el õket vétkeik Sokasága miatt, mert Fellázadtak ellened.

11  (5:12) És majd örülnek Mindnyájan, a kik Bíznak benned; mindörökké Vígadjanak, és te megoltalmazod õket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.

12  (5:13) Mert te, Uram, Megáldod az igazat, körûlveszed a te Jóvoltoddal, mint egy paizszsal.