Zsoltárok 48

1  A Kóráh fiainak Zsoltáréneke. (48:2) Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek Városában, az õ szentséges hegyén.

2  (48:3) Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélsõ észak felé, a nagy Királynak Városa.

3  (48:4) Isten van az õ Palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

4  (48:5) Mert ímé a Királyok összegyûltek, de tovatüntek együttesen.

5  (48:6) Meglátták õk, legott Elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

6  (48:7) Rémület fogta el õket, Fájdalom, a milyen a szülõasszonyé;

7  (48:8) A keleti széllel összezúzod Tarsís Hajóit.

8  (48:9) A miként hallottuk, akként Láttuk a seregek Urának Városában, a mi Istenünk Városában; örökre Megerõsítette azt az Isten! Szela.

9  (48:10) A te kegyelmedrõl elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

10  (48:11) A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld Határáig; Igazsággal teljes a te jobbod.

11  (48:12) örûl Sion hegye, ujjonganak Júda Leányai a te ítéletedért.

12  (48:13) Vegyétek körûl a Siont, kerüljétek meg azt, Számláljátok meg tornyait.

13  (48:14) Jól nézzétek meg Sánczait, Járjátok be Palotáit, hogy Elmondhassátok a jövendõ nemzedéknek:

14  (48:15) Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, õ vezet minket Mindhalálig!