Zsoltárok 12

1  Az éneklõmesternek a seminithre; Dávid Zsoltára. (12:2) Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a Hívek az emberek fiai közûl.

2  (12:3) Hamisságot Szól egyik a Másiknak; Hízelkedõ ajakkal kettõs Szívbõl Szólnak.

3  (12:4) Vágja ki az Úr mind a hizelkedõ ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.

4  (12:5) A kik ezt Mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?

5  (12:6) A szegények Elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; Biztosságba helyezem azt, a ki arra Vágyik.

6  (12:7) Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földbõl Való Kohóban megolvasztott ezüst, hétszer Megtisztítva.

7  (12:8) Te Uram, tartsd meg õket; õrizd meg õket e nemzetségtõl örökké.

8  (12:9) Köröskörûl Járnak a gonoszok, mihelyt az Alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.