Zsoltárok 116

1  Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim Szavát.

2  Mert az õ fülét felém Fordítja, azért Segítségûl Hívom õt egész életemben.

3  Körûlvettek engem a Halál kötelei, és a pokol Szorongattatásai Támadtak meg engem; Nyomorúságba és inségbe jutottam.

4  És az Úrnak nevét Segítségûl Hívám: Kérlek Uram, Szabadítsd meg az én lelkemet!

5  Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.

6  Az Úr megõrzi az Alázatosokat; én ügyefogyott voltam és Megszabadított engem.

7  Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr Jól tett teveled.

8  Minthogy Megszabadítottad lelkemet a Haláltól, szemeimet a Könyhullatástól és Lábamat az eséstõl:

9  Az Úr Orczája elõtt fogok Járni az élõknek földén.

10  Hittem, azért Szóltam; noha igen Megaláztatott valék.

11  Csüggedezésmeben ezt mondtam én: Minden ember hazug.

12  Mivel fizessek az Úrnak minden Hozzám Való Jótéteményéért?

13  A Szabadulásért Való poharat felemelem, és az Úrnak nevét Hívom Segítségûl.

14  Az Úr Iránt Való Fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.

15  Az Úr szemei elõtt Drága az õ kegyeseinek Halála.

16  Uram! én Bizonyára a te Szolgád vagyok; Szolgád vagyok én, a te Szolgáló Leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.

17  Néked áldozom Hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét Hívom Segítségûl.

18  Az Úr Iránt Való Fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,

19  Az Úr Házának Tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!