Példabeszédek 9

1  Bölcseség Megépítette az õ Házát, annak hét Oszlopát Kivágván.

2  Megölte Vágnivalóit, kitöltötte Borát, Asztalát is Elkészítette.

3  Elbocsátá az õ Leányit, hivogat a Város magas helyeinek tetein.

4  Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkûl Valónak ezt mondja:

5  Jõjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a Borból, melyet töltöttem.

6  Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, Járjatok az eszességnek útán.

7  A ki Tanítja a Csúfolót, nyer Magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.

8  Ne fedd meg a Csúfolót, hogy ne gyûlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.

9  Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; Tanítsd az igazat, és öregbíti a Tanulságot.

10  A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

11  Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és Meghosszabítják néked életednek esztendeit.

12  Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig Csúfoló vagy, magad vallod Kárát.

13  Balgaság asszony fecsegõ, bolond és semmit nem tud,

14  És leült az õ Házának Ajtajába, székre a Városnak magas helyein,

15  Hogy Hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.

16  Ki együgyû? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:

17  A lopott Víz édes, és a titkon Való étel gyönyörûséges!

18  És az nem tudja, hogy ott élet nélkûl Valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az õ hivatalosai!