Példabeszédek 27

1  Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap Tereád.

2  Dicsérjen meg téged Más, és ne a te Szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.

3  Nehézség van a kõben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettõnél.

4  A Búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az Irígység elõtt?

5  Jobb a Nyilvánvaló Dorgálás a titkos szeretetnél.

6  Jószándékból Valók a Barátságos embertõl vett sebek; és temérdek a gyûlölõnek Csókja.

7  A Jóllakott ember még a lépesmézet is megtap odja; de az éhes embernek minden keserû édes.

8  Mint a Madárka, a ki elbujdosott fészkétõl, olyan az ember, a ki elbujdosott az õ Lakóhelyétõl.

9  Mint a kenet és Jó illat Megvídámítja a Szívet: úgy az õ Barátjának édes szavai is, melyek lelke Tanácsából Valók.

10  A te Barátodat, és a te Atyádnak Barátját el ne hagyd, és a te Atyádfiának Házába be ne menj Nyomorúságodnak idején. Jobb a közel Való szomszéd a messze Való Atyafinál.

11  Légy bölcs, fiam, és Vídámítsd meg az én Szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.

12  Az eszes Meglátja a bajt, elrejti Magát; az esztelenek néki mennek, Kárát Vallják.

13  Vedd el a Ruháját, mert kezes lett Másért, és az idegenért Zálogold meg.

14  A ki nagy hangon áldja az õ Barátját, reggel Jó idején felkelvén; átokul Tulajdoníttatik néki.

15  A sebes Záporesõ idején Való szüntelen csepegés, és a Morgó asszonyember Hasonlók.

16  Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az õ jobbja olajjal Találkozik.

17  Miképen egyik vassal a Másikat Élesítik, a képen az ember Élesíti az õ Barátjának Orczáját.

18  Mint a ki õrzi a fügét, eszik annak gyümölcsébõl, úgy a ki az õ Urára Vigyáz, tiszteltetik.

19  Mint a Vízben egyik orcza a Másikat megmutatja, úgy egyik embernek Szíve a Másikat.

20  Mint a Sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek.

21  Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében Próbáltatik meg, úgy az ember az õ Híre-neve szerint.

22  Ha megtörnéd is a bolondot Mozsárban Mozsártörõvel a megtört gabona között, nem Távoznék el õ tõle az õ Bolondsága.

23  Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a Nyájakra.

24  Mert nem örökkévaló a Gazdagság, és vajjon a korona nemzetségrõl nemzetségre lesz-é?

25  Mikor Levágatott a szénafû, és megtetszett a Sarjú, és begyûjtettek a hegyekrõl a fûvek:

26  Vannak juhaid a te Ruházatodra, és kecskebakok mezõnek árául,

27  És elég kecsketej a te ételedre, a te Házadnépének ételére, és Szolgálóleányaidnak életül.