«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Példabeszédek 17

1  Jobb a Száraz falat, melylyel van csendesség; mint a Levágott barmokkal teljes Ház, melyben Háborúság van.

2  Az értelmes szolga uralkodik a Gyalázatos Fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

3  Az Olvasztótégely az ezüst Számára van, és a kemencze az aranyéra; a Szívek Vizsgálója pedig az Úr.

4  A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a Csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

5  A ki Megcsúfolja a szegényt, Gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik Másnak Nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

6  A véneknek ékessége az Unokák, és a fiaknak ékessége az Atyák.

7  Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

8  Drága kõ az Ajándék Elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

9  Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismételten elõhoz egy dolgot, elszakasztja Egymástól a Jó Barátságosokat is.

10  Foganatosb a Dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot Százszor is.

11  Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ Bocsáttatik ellene.

12  Találjon valakire a Fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ Bolondságában.

13  A ki fizet gonoszt a Jóért, nem Távozik el a gonosz annak Házától.

14  Mint a ki árvízet Szabadít el, olyan a Háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.

15  A ki igaznak mondja a bûnöst, és Kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak Egyaránt mind a kettõ.

16  Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

17  Minden idõben szeret, a ki igaz Barát, és testvérûl születik a Nyomorúság idejére.

18  Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, Fogadván kezességet Barátja elõtt.

19  Szereti a gonoszt, a ki szereti a Háborúságot; a ki Magasbítja Kapuját, Romlást keres.

20  Az elfordult Szívû ember nem nyerhet Jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik Nyomorúságba.

21  A ki szül bolondot, szüli õ Magának Bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

22  A Vídám elme Jó Orvosságul Szolgál; a Szomorú lélek pedig Megszáraztja a csontokat.

23  A kebelbõl kivett Ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának Elfordítására.

24  Az eszesnek Orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei Országolnak a földnek végéig.

25  Búsulása az õ Atyjának a bolond Fiú, és az õ szülõjének keserûsége.

26  Még Megbirságolni is az igazat nem Jó, a tisztességest megverni Igazságáért.

27  A ki Megtartóztatja beszédét, az Tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes Férfiú.

28  Még a bolond is, mikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait Bezárja, eszesnek.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23