«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

4 Mózes 5

1  És Szóla az Úr Mózesnek, Mondván:

2  Parancsold meg Izráel fiainak, hogy ûzzenek ki a Táborból minden poklost, és minden Magfolyóst, és mindenkit, a ki holttest miatt lett Tisztátalanná.

3  Ûzzétek azt ki Akár férfi, Akár asszony; a Táboron kivûl ûzzétek õket, hogy Tisztátalanná ne tegyék az õ Táborukat, mivelhogy én közöttök lakozom.

4  És úgy cselekedének Izráel fiai, és kiûzék azokat a Táboron kivûl; a miképen meghagyta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedtek Izráel fiai.

5  Szóla Azután az Úr Mózesnek, Mondván:

6  Szólj Izráel fiainak: Ha Akár férfi, Akár asszony, Akármi emberi bûnt követ el, a mely által hûtelenné Válik az Úrhoz; az a lélek vétkessé lesz.

7  Vallja meg azért az õ bûnét, a melyet elkövetett, és fizesse meg a Kárt, a mit okozott, teljes értékében, Azután toldja ahhoz annak ötödrészét, és adja annak, a kinek Kártett.

8  Ha pedig nincs az embernek atyjafia, a kinek megfizetné a Kárt: a Megtérített Kár az Úré legyen a pap Számára, az engesztelésre Való koson Kívûl, a melylyel engesztelés tétetik érte.

9  Izráel fiainak minden szent Dolgaiból minden felmutatott áldozat azé a papé legyen, a kihez viszik azt.

10  És kinek-kinek az õ szenteltje a Magáé legyen; a mit pedig kiki a papnak ád, azé legyen.

11  Szóla Azután az Úr Mózesnek, Mondván:

12  Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha elhajol valakinek a felesége, és hûtelenné Válik Iránta,

13  És Hál valaki õ vele közösülve, és az õ férje elõtt titok marad, és elrejtetik, hogy õ megfertõztetett; Bizonyság pedig nincs ellene, sem a bûnön nem Kapták;

14  De felgerjed õ benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, mivelhogy az megfertõztetett; vagy felgerjed õ benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, Jóllehet az meg nem fertõztetett:

15  Akkor vigye a Férfiú az õ feleségét a paphoz; és vigye el azzal együtt az érette Való áldozatot: egy efa árpalisztnek tizedrészét; de ne öntsön arra olajt, és ne tegyen arra temjént, mert féltékenységi Ételáldozat ez, emlékeztetõ Ételáldozat ez, a mely Hamisságra emlékeztet.

16  A pap pedig léptesse elõ az asszonyt, és állassa õt az Úr elé.

17  És vegyen a pap szent vizet cserépedénybe; a hajlék Pádimentomán levõ Porból is vegyen a pap, és tegye azt a Vízbe.

18  És állassa a pap az asszonyt az Úr elé és fejét Meztelenítse meg az asszonynak, és tegye annak kezére az emlékeztetõ Ételáldozatot, féltékenységi Ételáldozat az; és a papnak kezében legyen átokhozó keserû Víz.

19  És eskesse meg õt a pap, és ezt mondja az asszonynak: Ha nem Hált veled senki, és ha el nem Hajoltál Tisztátalanságra a te férjed mellett, ne ártson néked ez az átokhozó, keserû Víz.

20  Ha pedig Elhajoltál a te férjed mellõl, és megfertõztetted magadat, és valaki közösült veled a te férjeden kivûl,

21  Miután megeskette a pap az asszonyt az átoknak esküjével, ezt mondja az asszonynak: Tegyen tégedet az Úr átokká, és eskü-Példává a te néped között, Megszárasztván az Úr a te tomporodat, és a te méhedet Dagadtá tévén.

22  És menjen be ez átokhozó Víz a te belsõ részeidbe, hogy megdagadjon a te méhed, és Megszáradjon a te tomporod. Az asszony pedig mondja: Ámen! Ámen!

23  És írja fel a pap ez átkokat levélre, Azután törölje le a keserû Vízzel

24  És itassa meg az asszonynyal az átokhozó keserû vizet, hogy bemenjen õ belé az átokhozó Víz az õ keserûségére.

25  Azután vegye el a pap az asszony kezébõl a féltékenységi Ételáldozatot, és Lóbálja meg azt az Ételáldozatot az Úr elõtt, és áldozzék azzal az Oltáron.

26  És vegyen egy marokkal a pap az Ételáldozatból emlékeztetõûl, és füstölögtesse el az Oltáron, és Azután itassa meg az asszonynyal a vizet.

27  És ha megitatta vele a vizet, akkor lészen, hogy, ha megfertõztette Magát, és hûtelenné lett az õ férjéhez, bemegy az az átokhozó Víz õ belé az õ keserûségére, és megdagad az õ méhe, és Megszárad az õ tompora, és az az asszony átokká lesz az õ népe között.

28  Ha pedig nem fertõztette meg Magát az asszony, hanem tiszta: akkor ártatlan, és termékeny lészen.

29  Ez a féltékenységi törvény, mikor elhajol az asszony az õ férje mellõl, és megfertõzteti Magát;

30  Vagy mikor valaki, a kiben felgerjed a féltékenység lelke annyira, hogy féltékenykedik a feleségére; az õ feleségét állatja az Úr elé. És cselekedjék vele a pap mind e törvény szerint.

31  És ártatlan lesz a férfi a bûntõl, az asszony pedig viseli az õ bûnének terhét.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23