4 Mózes 27

1  Elõállának pedig a Czélofhád Leányai, a ki Héfer fia vala, a ki Gileád fia, a ki Mákir fia, a ki Manasse fia vala, József Fiának, Manassénak nemzetségei közûl. Ezek pedig az õ Leányainak neveik: Makhla, Nóa, Hogla, Milkha és Thircza.

2  És Megállának Mózes elõtt, és Eleázár pap elõtt, és a fejedelmek elõtt, és az egész gyülekezet elõtt a gyülekezet Sátorának Nyílásánál, Mondván:

3  A mi Atyánk meghalt a Pusztában, de õ nem volt azoknak seregében, a kik összesereglettek volt az Úr ellen a Kóré seregében; hanem az õ bûnéért holt meg, és fiai nem voltak néki.

4  Miért töröltetnék el a mi Atyánknak neve az õ nemzetsége közûl, azért, hogy nincsen õnéki fia? Adj örökséget nékünk a mi Atyánknak atyjafiai között.

5  Mózes pedig vivé ezeknek ügyét az Úr elé.

6  És Szóla az Úr Mózesnek, Mondván:

7  Igazat Szólnak a Czélofhád Leányai: Adj nékik örökségi birtokot az õ atyjoknak atyjafiai között, és Szállítsd Rájok az õ atyjoknak örökségét.

8  Izráel fiainak pedig Szólj, Mondván: Mikor valaki meghal, és fia nem leend annak, akkor Adjátok annak örökségét az õ Leányának.

9  Ha pedig nem leend néki Leánya, akkor Adjátok az õ örökségét az õ testvéreinek.

10  Ha pedig nem leendenek néki testvérei, akkor Adjátok az õ örökségét az õ atyja testvéreinek.

11  Ha pedig nem leendenek az õ Atyjának testvérei, akkor Adjátok az õ örökségét annak, a ki legközelebbi atyjafia az õ nemzetségébõl, és Bírja azt. Legyen pedig ez Izráel fiainak végezett törvényök, a miképen megparancsolta az Úr Mózesnek.

12  Monda Azután az Úr Mózesnek: Menj fel ez Abarim hegyére, és Lásd meg a földet, a melyet Izráel fiainak adtam.

13  Miután pedig Megláttad azt, Takaríttatol te is a te népedhez, a miképen oda Takaríttatott Áron, a te testvéred;

14  Mivelhogy nem engedétek az én beszédemnek a Czin Pusztájában, a gyülekezet versengésének idején, hogy Megdicsõítettetek volna engemet ama vizeknél az õ szemeik elõtt. Ezek a versengésnek vizei Kádesnél a Czin Pusztájában.

15  Szóla azért Mózes az Úrnak, Mondván:

16  Az Úr, a minden test lelkének Istene, rendeljen Férfiút a gyülekezet fölé.

17  A ki kimenjen õ elõttök, és a ki bemenjen õ elõttök; a ki kivigye õket, és a ki bevigye õket, hogy ne legyen az Úr gyülekezete olyan mint a juhok, a melyeknek nincsen Pásztoruk.

18  Az Úr pedig monda Mózesnek: Vedd melléd Józsuét a Nún Fiát, a Férfiút, a kiben lélek van, és tedd õ Reá a te kezedet.

19  És állasd õt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé, és adj néki parancsolatokat az õ szemeik elõtt.

20  És a te dicsõségedet közöld õ vele, hogy hallgassa õt Izráel fiainak egész gyülekezete.

21  Azután pedig álljon Eleázár pap elé, és kérdje meg õt az Urimnak ítélete felõl az Úr elõtt. Az õ szava szerint menjenek ki, és az õ szava szerint menjenek be, õ és Izráel minden fia õ vele, és az egész gyülekezet.

22  Úgy cselekedék azért Mózes, a miképen parancsolta vala az Úr néki; mert vevé Józsuét, és állatá õt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé.

23  És tevé az õ kezét õ Reá, és ada néki parancsolatokat, a miképen Szólott vala az Úr Mózes által.