«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

4 Mózes 14

1  És felemelé Szavát az egész gyülekezet, és Síra a nép azon az Éjszakán.

2  És Mindnyájan Zúgolódának Mózes ellen és Áron ellen Izráel fiai, és monda nékik az egész gyülekezet: Vajha megholtunk volna Égyiptom földén! vagy ebben a Pusztában vajha Meghalnánk!

3  Miért is visz be minket az Úr arra a földre? hogy fegyver miatt hulljunk el? feleségeink és a kicsinyeink Prédára legyenek? Nem jobb, volna-é nékünk visszatérnünk Égyiptomba?

4  És Mondának Egymásnak: Szerezzünk elõttünk Járót, és térjünk vissza Égyiptomba.

5  Akkor arczczal Leborúlának Mózes és Áron Izráel fiai gyülekezetének egész községe elõtt.

6  Józsué pedig, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, a kik a földnek kémlelõi közûl Valók Valának, Meghasogaták Ruháikat.

7  És Szólának Izráel fiai egész gyülekezetének, Mondván: A föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, igen-igen Jó föld.

8  Ha az Úrnak kedve telik bennünk, akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk adja azt, mely téjjel és mézzel Folyó föld.

9  Csakhogy ne Lázongjatok az Úr ellen, se ne féljetek annak a földnek népétõl; mert õk nekünk csak olyanok, mint a kenyér; Eltávozott tõlök az õ oltalmok, de az Úr velünk van: ne féljetek tõlök!

10  Mikor pedig az egész gyülekezet azon tanakodék, hogy megkövezze õket: megjelenék az Úrnak dicsõsége a gyülekezet Sátorában Izráel minden Fiának.

11  És monda az Úr Mózesnek: Meddig Gyaláz engemet ez a nép? Meddig nem hisznek nékem, mind ama csudatételeim mellett sem, a melyeket cselekedtem közöttök?

12  Megverem õket Döghalállal, és elvesztem õket; téged pedig nagy néppé teszlek, és õ Nálánál erõsebbé.

13  És monda Mózes az Úrnak: Ha Meghallják az égyiptombeliek (mert közûlök hoztad fel e népet a te hatalmad által):

14  Elmondják majd e föld lakosainak, a kik Hallották, hogy te Uram e nép között vagy, hogy szemtõl szembe megjelentetted magadat te Uram, és hogy a te felhõd Megállott õ rajtok, és felhõoszlopban Jársz te õ elõttök nappal, éjjel pedig tûzoszlopban.

15  Hogyha mind egyig elveszted e népet, így Szólanak majd e népek, a melyek Hallották a te Híredet, Mondván:

16  Mivelhogy nem vihette be az Úr e népet a földre, a mely felõl megesküdött nékik, azért öldöste le õket a Pusztában.

17  Most azért hadd magasztaltassék fel az Úrnak ereje, a miképen Szólottál, Mondván:

18  Az Úr késedelmes a haragra, nagy Irgalmasságú, Megbocsát Hamisságot és vétket, de a bûnöst nem hagyja büntetlenûl; megbünteti az Atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen.

19  Kérlek, kegyelmezz meg e nép Hamisságának a te Irgalmasságod nagy volta szerint, a miképen Megbocsátottál e népnek Égyiptomtól fogva mind eddig.

20  És monda az Úr: Megkegyelmeztem a te beszéded szerint.

21  De bizonnyal élek én, és betölti az Úr dicsõsége az egész földet,

22  Hogy mindazok az emberek, a kik Látták az én dicsõségemet és Csudáimat, a melyeket cselekedtem Égyiptomban és e Pusztában, és megkisértettek engemet Immár Tízszer, és nem engedtek az én Szómnak:

23  Nem Látják meg azt a földet, a mely felõl megesküdtem az õ Atyáiknak; senki nem Látja azt azok közûl, a kik Gyaláztak engem.

24  De az én Szolgámat, Kálebet, mivelhogy Más lélek volt vele, és tökéletességgel követett engem, beviszem õt arra a földre, a melyre bement vala, és örökségûl Bírja azt az õ magva.

25  De Amálek és Kananeus lakik a völgyben; holnap forduljatok meg, és induljatok a Pusztába, a veres tenger útján.

26  Szóla annakfelette az Úr Mózesnek és Áronnak, Mondván:

27  Meddig tûrjek e gonosz gyülekezetnek, a mely Zúgolódik ellenem? Hallottam Izráel fiainak Zúgolódásait, a kik Zúgolódnak ellenem!

28  Mondd meg nékik: Élek én, azt mondja az Úr, hogy épen úgy cselekszem veletek, a miképen Szólottatok az én füleim Hallására!

29  E Pusztában hullanak el a ti holttesteitek, és pedig mindazok, a kik Megszámláltattak a ti teljes Számotok szerint, Húsz esztendõstõl fogva és azon felûl, a kik Zúgolódtatok ellenem.

30  És nem mentek be arra a földre, a melyre nézve felemeltem az én kezemet, hogy Lakosokká teszlek abban titeket; Kálebet, a Jefunné Fiát és Józsuét, a Nún Fiát kivéve.

31  De kicsinyeiteket, a kik felõl azt Mondtátok, hogy Prédára lesznek; õket beviszem, és megismerik azt a földet, a melyet Megútáltatok.

32  A ti holttesteitek azért e Pusztában hullanak el.

33  A ti fiaitok pedig, mint a Pásztorok, bujdosnak e Pusztában negyven esztendeig, és viselik a ti Paráználkodásitoknak büntetését, Míglen megemésztetnek a ti holttesteitek e Pusztában.

34  A napok Száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendõ), negyven esztendeig Hordozzátok a ti Hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én Elfordulásomat.

35  Én, az Úr, Szólottam. Bizonyára ezt Mívelem az egész gonosz gyülekezettel, a mely összegyülekezett vala ellenem; ebben a Pusztában emésztetnek meg, és ugyanott halnak meg.

36  A férfiak azért, a kiket elküldött vala Mózes, a földnek megkémlelésére, és visszatérének és Felzúdíták ellene az egész gyülekezetet, rossz Hírt terjesztvén Arról a földrõl:

37  Azok a férfiak azért, a kik rossz Hírt terjesztének a földrõl, Meghalának az Úr elõtt Csapás által.

38  Csak Józsué a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, Maradának életben ama férfiak közûl, a kik mentek vala a földet megkémlelni.

39  A mint pedig elbeszélé Mózes e beszédeket Izráel fiainak, a nép felette igen keserge.

40  És felkelének reggel, és felmenének a hegy tetejére, Mondván: Ímé készek vagyunk elmenni a helyre, a melyrõl Szólott az Úr, mert vétkeztünk.

41  És monda Mózes: Miért Hágjátok át ilyen Módon az Úr Akaratát, holott nem sikerülhet az néktek.

42  Fel ne menjetek, mert nem lesz közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek elõtt.

43  Mert az Amálek és a Kananeus van ott elõttetek, és fegyver által hulltok el. Mivelhogy elfordultatok az Úrtól, nem is lesz az Úr veletek.

44  Mindazáltal merészkedének felmenni a hegy tetejére; de az Úr szövetségének Ládája és Mózes meg sem Mozdulának a Táborból.

45  Alászálla azért az Amálek és a Kananeus, a ki lakik vala azon a hegyen, és megverék õket, és Vágák õket mind Hormáig.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23