Mikeás 3

1  És Mondám én: Halljátok, kérlek, Jákób fejedelmei és Izráel Házának vezérei: Nem a ti tisztetek-é tudni az ítéletet?!

2  Ti, kik gyûlölitek a Jót és kedvelitek a gonoszt! A kik Levonszátok Róluk bõrüket és Csontjaikról az õ Húsokat!

3  A kik megeszik az én népemnek Húsát, és Lenyúzzák Róluk bõrüket, és összetörik csontjaikat, és Feldarabolják, Akár csak a fazékba, és mint Húst a Tálba.

4  Kiáltanak majd az Úrhoz, de nem hallgatja meg õket; sõt elrejti akkor Orczáját elõlök, mivelhogy Gonoszokká lettek cselekedeteik.

5  Így Szól az Úr a Próféták ellen, a kik Elámítják az én népemet, a kik, ha van mit Rágniok, békességet hirdetnek, az ellen pedig, a ki nem vet valamit Szájokba, hadat Indítanak.

6  Azért éjszaka Száll Rátok, hogy ne Lássatok, és sötétség jõ Rátok, hogy ne jövendölhessetek, és a nap lemegy a Próféták felett, és elsötétül rajtok a nappal.

7  És megszégyenülnek a Látók, és elpirulnak a Jövendõmondók, és elfedik Szájokat Mindnyájan, mert nem lészen felelet Istentõl.

8  Én ellenben megteljesedem az Úr lelkének erejével, és ítélettel és hatalommal, hogy hirdessem Jákóbnak az õ vétkét, és Izráelnek az õ bûnét.

9  Halljátok ezt, kérlek, Jákób Házának fejei és Izráel Házának vezérei! a kik útáljátok az ítéletet, és minden Igazságot elcsavartok;

10  A kik vérrel Építitek a Siont, és Jeruzsálemet Hamissággal!

11  Kiknek fejedelmei Ajándékért ítélnek, és papjaik jutalomért Tanítanak, és Prófétáik pénzért jövendölnek, és mégis az Úrra Támaszkodnak, Mondván: Avagy nincsen-é közöttünk az Úr?! Nem következik mi Reánk veszedelem!

12  Azért ti miattatok mezõvé Szántatik a Sion, és Kõhalommá lesz Jeruzsálem, a templom hegye pedig erdõs hegygyé.