Mikeás 1

1  Az Úr igéje, a mely lõn a moreseti Mikeáshoz. Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda Királyainak idejében, a melyet Látott Samária és Jeruzsálem felõl.

2  Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az Úr Isten legyen Bizonyság ellenetek; az Úr az õ szent Templomából!

3  Mert ímé, kijõ az Úr az õ helyérõl, és Leszáll és lépdel a földnek magaslatain.

4  És Szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tûz elõtt, mint a meredekrõl Leszakadó vizek.

5  A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel Házának bûnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é?

6  De Olyanná teszem Samáriát, mint a mezõben Való Kõrakás, a szõlõ-Plánták helyévé; és Lezúdítom a völgybe az õ köveit, és még fundamentomit is kimutatom.

7  Faragott képei mind összetöretnek és minden Ajándékát tûz égeti meg. Minden Bálványait semmivé teszem; mert Paráznaság bérébõl gyûjtögette azokat, azért ismét Paráznaság bérévé legyenek.

8  E miatt kesergek és jajgatok; Ruhátalan és Mezítelen Járok. Üvöltök, mint a Sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak.

9  Mert Halálosak az õ sebei. Bizony Júdáig ér; népem Kapujáig hatol, Jeruzsálemig.

10  Gátban Hírül ne Adjátok; Sírván ne Sírjatok; Beth-le-Afrában porba heveredtem.

11  Költözzetek el, Safirnak Lakója Gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged Tartózkodni.

12  Mert beteg lett Marótnak lakosa az õ javai miatt; mert veszedelem Szállt le az Úrtól Jeruzsálemnek Kapujára.

13  Gyors Paripához kösd a szekeret, Lákisnak Lakója! ki a bûnnek kezdõje Valál a Sion Leányánál. Bizony te benned Találtatnak Izráel vétkei!

14  Azért adj Válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib Házai Megcsalják Izráel Királyait.

15  Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsõsége!

16  Nyírd le, Kopaszítsd meg magadat a te gyönyörûséges fiaidért! Szélesítsd meg Kopaszságodat, mint a keselyû; mert Rabságra vitettek el tõled!