Márk 7
1 És Hozzá gyûlének a farizeusok és némelyek az írástudók közûl, a kik Jeruzsálembõl jöttek vala.
2 És Látván, hogy az õ Tanítványai közûl némelyek közönséges, azaz mosdatlan kézzel esznek kenyeret, Panaszkodának.
3 Mert a farizeusok és a Zsidók mind, a régiek rendelését követve, nem esznek, hanemha kezöket erõsen Megmossák;
4 És Piaczról jövén sem esznek, ha meg nem mosakodnak; és sok egyéb is van, a minek Megtartását átvették, poharaknak, Korsóknak, rézedényeknek és Nyoszolyáknak Megmosását.
5 Azután megkérdék õt a farizeusok és az írástudók: Mi az oka, hogy a te Tanítványaid nem Járnak a régiek rendelése szerint, hanem mosdatlan kézzel esznek kenyeret?
6 Õ pedig felelvén, monda nékik: Igazán jövendölt felõletek, Képmutatók felõl Ésaiás Próféta, a mint meg van írva: Ez a nép ajkaival tisztel engem, a Szívök pedig Távol van tõlem.
7 Pedig Hiába tisztelnek engem, ha oly Tudományokat Tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.
8 Mert az Isten Parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését Tartjátok meg, Korsóknak és poharaknak Mosását; és sok egyéb efféléket is cselekesztek.
9 És monda nékik: Az Isten Parancsolatját szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendelését Tartsátok meg.
10 Mert Mózes azt mondotta: Tiszteld Atyádat és Anyádat. És: A ki Atyját vagy Anyját szidalmazza, Halállal haljon meg.
11 Ti pedig azt Mondjátok: Ha valaki ezt mondja Atyjának vagy Anyjának: Korbán (azaz: templomi Ajándék) az, a mivel Megsegíthetnélek:
12 Úgy Már nem engeditek, hogy az Atyjával vagy Anyjával valami Jót tegyen,
13 Eltörölvén az Isten beszédét a ti rendelésetekkel, a melyet rendeltetek; és sok effélét is cselekesztek.
14 És Elõszólítván az egész Sokaságot, monda nékik: Hallgassatok Reám Mindnyájan és értsétek meg:
15 Nincs semmi az emberen Kívülvaló, a mi bemenvén õ belé, megfertõztethetné õt; hanem a mik belõle jõnek ki, azok fertõztetik meg az embert.
16 Ha valakinek van füle a Hallásra, hallja.
17 És mikor Házba ment vala be, a Sokaság közûl, megkérdezék õt Tanítványai a Példázat felõl.
18 És monda nékik: Ti is ennyire tudatlanok vagytok-é? Nem értitek-é, hogy a mi Kívûlrõl megy az emberbe, semmi sem fertõztetheti meg õt?
19 Mert nem a Szívébe megy be, hanem a Gyomrába; és az árnyékszékbe kerûl, a mely minden eledelt Megtisztít.
20 Monda Továbbá: A mi az emberbõl jõ ki, az fertõzteti meg az embert.
21 Mert onnan belõlrõl, az emberek Szívébõl Származnak a gonosz gondolatok, Házasságtörések, Paráznaságok, Gyilkosságok,
22 Lopások, telhetetlenségek, Gonoszságok, álnokság, szemérmetlenség, gonosz szem, Káromlás, kevélység, Bolondság:
23 Mind ezek a Gonoszságok belõlrõl jõnek ki, és megfertõztetik az embert.
24 És onnét fölkelvén, elméne Tirus és Sídon Határaiba; és Házba menvén, nem Akará, hogy valaki észrevegye, de nem Titkolhatá el Magát.
25 Mert Hallván felõle egy asszony, a kinek Leányában Tisztátalan lélek vala, eljõve és Lábaihoz Borúla.
26 Ez az asszony pedig Pogány vala, Síro-fenicziai Származású. És kéré õt, hogy ûzze ki az õ Leányából az ördögöt.
27 Jézus pedig monda néki: Engedd, hogy elõször a fiak Elégíttessenek meg: Mert nem Jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.
28 Az pedig felele és monda néki: Úgy van Uram; de hiszen az ebek is esznek az asztal alatt a gyermekek Morzsalékaiból.
29 Erre monda néki: E beszédért, eredj el; az ördög kiment a te Leányodból.
30 És haza menvén, úgy Találá, hogy az ördög kiment, a Leány pedig az ágyon feküvék.
31 Aztán ismét kimenvén Tirus és Sídon Határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros Határain át.
32 És Hozának néki egy nehezen Szóló siketet, és kérik vala õt, hogy vesse Reá kezét.
33 Õ pedig, mikor kivitte vala azt a Sokaság közûl egy Magát, az újjait annak fülébe Bocsátá, és köpvén illeté annak nyelvét,
34 És föltekintvén az égre, Fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz: Nyilatkozzál meg.
35 És azonnal Megnyilatkozának annak fülei; és nyelvének kötele Megoldódék, és helyesen beszél vala.
36 És Megparancsolá nékik, hogy senkinek se Mondják el; de mennél Inkább tiltja vala, Annál Inkább Híresztelék.
37 És szerfelett álmélkodnak vala, ezt Mondván: Mindent Jól cselekedett; a siketeket is Hallókká teszi, a Némákat is beszélõkké.