Birák 8
1 És Mondának az Efraim férfiai néki: Miért cselekedted azt mi velünk, hogy el nem Hívtál minket, mikor a Midián ellen Való Hadakozásra Indultál? És erõsen feddõzének vele.
2 Õ pedig monda nékik: Vajjon cselekedtem-é én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-é Efraim szõlõmezgerlése, mint Abiézer egész szüretje?
3 Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; Hát mit cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az õ Felháborodott lelkök, mikor e beszédet mondotta vala.
4 Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ére, átkele azzal a Háromszáz Férfiúval, a kik vele Valának, az üldözéstõl Kifáradottan.
5 És monda a Sukkót férfiainak: Adjatok, kérlek, e népnek, mely engem követ, kenyeret, mert Fáradtak, én pedig ûzöm Zébát és Sálmunáht, Midiánnak Királyait.
6 És Mondának Sukkót Elõljárói: Zébának és Sálmunáhnak öklét Már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk a te seregednek?
7 Gedeon pedig monda: Ha kezembe adja az Úr Zébát és Sálmunáht, a Pusztának tüskéivel és Csalánjaival csépelem meg testeteket.
8 És felmenvén onnan Pénuelbe, Hasonlóképen Szóla azoknak is, és Pénuel férfiai épen úgy feleltek néki, a mint feleltek volt Sukkót férfiai.
9 És Szóla a Pénuel férfiainak is, Mondván: Mikor békességben visszatérek, lerontom ezt a tornyot.
10 Zéba pedig és Sálmunáh Kárkorban Valának, és az õ seregök velök, mintegy tizenötezeren, mind a kik megmaradtak a Napkeletieknek egész Táborából. Az elesettek Száma Százhúszezer Fegyverfogható Férfiú volt.
11 És felméne Gedeon a Sátorban Lakók útján keletre Nobahtól és Jogbehától, és szétverte a Tábort, pedig a Tábor Biztonságban érezte Magát.
12 És Zéba és Sálmunáh elfutottak; de õ Utánok ment, és elfogta a Midián két Királyát: Zébát és Sálmunáht, és Szétszórta az egész Tábort.
13 Mikor pedig Gedeon, a Joás fia, visszatért a Harczból a Heresz Hágójától:
14 Megfogott egy gyermeket a Sukkótbeliek közûl, és Tudakozódott tõle. Ez pedig Felírta néki Sukkótnak Elõljáróit és véneit, hetvenhét Férfiút.
15 Mikor Aztán a Sukkót férfiaihoz ment vala, monda: Ímhol Zéba és Sálmunáh, a kik miatt Gúnyolódtatok velem, Mondván: Vajjon Zéba és Sálmunáh öklét Már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk Kifáradott embereidnek?
16 És Elõfogá a Város véneit, és a Pusztának töviseit és Csalánjait vévén, Megtanítá azokkal Sukkótnak férfiait.
17 Azután Pénuel Tornyát Rontá le, és a Város férfiait ölte meg.
18 És monda Zébának és Sálmunáhnak: Milyenek voltak azok a férfiak, a kiket a Thábor hegyén megöltetek? Õk pedig Mondának: Mint a milyen te vagy, olyanok voltak õk is, mindenik olyan Arczú, mint egy-egy Királyfi.
19 És monda: Az én Atyámfiai, az én Anyámnak fiai voltak azok. Él az Úr! ha életben Hagytátok volna õket, én sem ölnélek meg titeket!
20 És monda Jéthernek, az õ elsõszülöttjének: Kelj fel, öld meg õket. De a Fiú nem Húzta ki Kardját, mert fél vala, mivelhogy még gyermek vala.
21 És monda Zéba és Sálmunáh: Kelj fel te és te ölj meg minket, mert a milyen a Férfiú, olyan az õ ereje. És felkele Gedeon, és megölé Zébát és Sálmunáht, és elvevé az õ tevéiknek Nyakán levõ ékességeket.
22 És Mondának az Izráel férfiai Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a te fiad és a te fiadnak fia, mert Megszabadítottál bennünket a Midiániták kezébõl.
23 És monda nékik Gedeon: Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik ti felettetek!
24 Azután monda nékik Gedeon: Egyet Kívánok csak tõletek, hogy adja nékem mindenikõtök a Zsákmányul ejtett fülön függõket; mert arany fülön függõik voltak azoknak, mivelhogy Izmaeliták Valának.
25 És Mondának: örömest néked adjuk. És Leterítettek egy Ruhát, és mindenki arra Dobá a fülön függõket, melyeket Prédául ejtett.
26 Az arany fülön függõknek pedig, a melyeket elkért, Súlya Ezerhétszáz arany siklus volt, amaz ékességeken, függõkön és Bíborruhákon Kívûl, a melyek a Midián Királyain voltak, és az Aranylánczok nélkûl, a melyek tevéik Nyakán Valának.
27 És Készíte Abból Gedeon Efódot, és helyhezteté azt a maga Városában, Ofrában, és ott Paráználkodott Azután az egész Izráel, és lõn ez Gedeonnak és Házanépének tõrbeejtésére.
28 Így Aláztattak meg a Midiániták az Izráel fiai elõtt, és nem is emelték fel Azután Már fejüket, és megnyugovék a föld negyven esztendeig Gedeon idejében.
29 És hazatért Jerubbaál, a Joás fia, és megtelepedett otthon.
30 És Gedeonnak volt hetven fia, kik az õ ágyékából Származtak, mert sok felesége volt néki.
31 És az õ ágyasa is, a ki Sikemben volt, szült néki egy fiat, és nevezé azt Abiméleknek.
32 És meghala Gedeon, a Joás fia, késõ vénségében, és eltemetteték Atyjának, Joásnak Sírjába, Ofrában, Abiezer Városában.
33 Lõn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, Elfordulának az Izráel fiai az Úrtól, és a Baálokkal Paráználkodának, és a Baál-Beritet tevék istenökké.
34 És nem emlékezének meg az Izráel fiai az Úrról, az õ Istenökrõl, a ki õket Megszabadította minden ellenségeik kezébõl köröskörûl.
35 És nem cselekedének Irgalmasságot a Jerubbaál Gedeon Házával mind ama Jók szerint, a melyeket õ tett vala az Izráellel.