«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Birák 5

1  Énekelt pedig Debora és Bárák, az Abinoám fia azon a napon, Mondván:

2  Hogy a vezérek vezettek Izráelben, Hogy a nép önként kele föl: áldjátok az Urat!

3  Halljátok meg Királyok, figyeljetek fejedelmek! Én, én az Úrnak éneket mondok, Dícséretet zengek az Úrnak, az Izráel Istenének.

4  Uram, mikor Szeirbõl kijövél, Mikor lépdelél Edom mezejérõl: Megrendült a föld, csepegett az ég, A föllegek is Víztõl áradának.

5  A hegyek megrendültek az Úrnak Orczája elõtt, Még ez a Sinai is, az Úrnak, az Izráel Istenének Színe elõtt.

6  Sámgárnak, az Anath Fiának napjaiban, Jáhel idejében pihentek az utak, És az útonjárók tekervényes ösvényekre tértek.

7  Megszüntek a Kerítetlen helyek Izráelben, megszüntek végképen, Mígnem én Debora felkelék, Felkelék Izráel anyjaként.

8  Új isteneket ha Választott a nép, Mindjárt Kigyúlt a harcz a kapuk elõtt; De paizs, és Dárda avagy Láttatott-é A negyvenezereknél az Izráel között?

9  Szívem azoké, a kik parancsolnak Izráelben, Kik a nép közûl önként Ajánlkoztak: áldjátok az Urat!

10  Kik ültök fehér szamarakon, Kik ültök a szõnyegeken És a kik gyalog Jártok: mind énekeljetek!

11  Az íjászok Szavával a Vízmerítõk között, Ott beszéljék az Úrnak Igazságát, Az õ faluihoz Való Igazságit Izráelben. Akkor újra a kapukhoz vonul az Úr népe!

12  Kelj fel, kelj fel Debora! Serkenj fel, serkenj fel, mondj éneket! Kelj fel Bárák és fogva vigyed foglyaidat, Abinoám fia!

13  Akkor lejött a hõsök maradéka; Az Úrnak népe lejött Hozzám a hatalmasok ellen.

14  Efraimból, kiknek gyökere Amálekben, Utánad Benjámin, a te néped közé; Mákirból jöttek le vezérek, És Zebulonból, kik a vezéri Pálczát Tartják.

15  És Issakhár fejedelmei Deborával, És mint Issakhár, úgy Bárák A völgybe rohan követõivel. Csak a Rúben Patakjainál Vannak nagy Elhatározások.

16  Miért Maradtál ülve a Hodályban? Hogy hallgasd Nyájad bégetéseit?! Rúben Patakjainál nagyok voltak az Elhatározások!

17  Gileád a Jordánon Túl pihen. Hát Dán miért idõzik Hajóinál? Áser a tenger Partján ül és nyugszik öbleinél.

18  De Zebulon, az Halálra Elszánt lelkû nép, És Nafthali, a mezõség magaslatain!

19  Királyok jöttek, harczoltanak; Akkor harczoltak a Kanaán Királyai Taanaknál, Megiddó vizénél; De egy darab ezüstöt sem vettenek.

20  Az égbõl harczoltak, A csillagok az õ helyökbõl Vívtak Siserával!

21  A Kison patakja seprette el õket! Az õs patak, a Kison patakja! Végy erõt én lelkem!

22  Akkor csattogtak a lovak körmei A Futás miatt, lovagjaik Futásai miatt.

23  Átkozzátok Mérozt-mond az Úr követje, -Árkozva-átkozzátok annak lakosait! Mert nem jöttek az Úrnak Segítségére, Az Úrnak segélyére vitézei közé.

24  De áldott legyen az asszonyok felett Jáhel, A Keneus Héber felesége, A Sátorban Lakó nõk felett legyen áldott!

25  Az vizet kért, õ tejet adott, Fejedelmi csészében Nyújtott Tejszínét.

26  Balját a szegre, Jobbját pedig a Munkások põrölyére Nyújtotta, És ütötte Siserát, Szétzúzta fejét, És összetörte, általfúrta Halántékát,

27  Lábainál leroskadt, elesett, feküdt, Lábai között leroskadt, elesett; A hol leroskadt, ott esett el megsemmisülve.

28  Kinézett az ablakon, és jajgatott Siserának anyja a rostélyzat mögûl: "Miért késik megjõni szekere? Hol késlekednek Kocsijának gördülései?"

29  Fejedelemasszonyinak legokosabbjai Válaszolnak néki; Õ egyre csak azok szavait ismételgeti:

30  "Vajjon nem Zsákmányra Találtak-é s mostan osztozkodnak? Egy-két Leányt minden Férfiúnak; A festett kelmék Zsákmányát Siserának; Tarka szövetek Zsákmányát, Tarkán Hímzett öltözeteket, Egy Színes kendõt, két tarka Ruhát nyakamra, mint Zsákmányt."

31  Így veszszenek el minden te ellenségid, Uram! De a kik téged szeretnek, tündököljenek mint a kelõ nap az õ erejében! És Megnyugovák a föld negyven esztendeig.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23