«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Józsué 23

1  Lõn pedig sok nappal Azután, hogy nyugodalmat adott vala az Úr Izráelnek minden õ körülötte lévõ ellenségeitõl: megvénhedék Józsué és megidõsödék.

2  Elõhívá ekkor Józsué az egész Izráelt, annak véneit, fejeit, Biráit és felügyelõit, és monda nékik: Én megvénhedtem és megidõsödtem.

3  Magatok is Láttatok mindent, a mit az Úr, a ti Istenetek mind eme népekkel cselekedett ti elõttetek; mivelhogy maga az Úr, a ti Istenetek harczolt érettetek.

4  Ímé Elosztám néktek sors által a fenmaradt népeket örökségül a ti nemzetségeitek szerint, a Jordántól kezdve, és mindazokat a népeket, a melyeket Kipusztítottam, és a nagy tengert is napnyugat felõl.

5  Az Úr pedig, a ti Istenetek kiûzi õket a ti Orczátok elõl, és kiûzi õket ti elõletek, hogy örököseivé legyetek az õ földüknek, a mint megmondotta vala néktek az Úr, a ti Istenetek.

6  Legyetek azért igen erõsek, hogy Megtartsátok és megcselekedjétek mind azt, a mi meg van írva a Mózes törvényének könyvében; hogy el ne Távozzatok Attól se jobbkézre, se balkézre;

7  Hogy össze ne elegyedjetek ezekkel a népekkel, azokkal, a melyek fenmaradtak közöttetek; isteneiknek nevét ki se ejtsétek, azokra ne esküdjetek, se ne Szolgáljatok nékik, se elõttök meg ne hajoljatok;

8  Hanem ragaszkodjatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, a miképen e mai napig cselekedtetek!

9  Ezért ûzött ki az Úr elõletek nagy és erõs népeket; a mi pedig titeket illet, senki meg nem állhatott ellenetekben mind e napig.

10  Egy Férfiú közületek elûz ezeret, mert az Úr, a ti Istenetek az, a ki harczol érettetek, a miképen megmondta vala néktek.

11  Azért igen Vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket!

12  Mert ha Elfordulván elfordultok tõle és ragaszkodtok e népek maradékaihoz, a melyek itt maradtak ti közöttetek; és Sógorságot köttök õ velök és összeelegyedtek velök és õk veletek:

13  Bizonynyal Megtudjátok majd, hogy az Úr, a ti Istenetek ki nem ûzi többé e népeket ti elõletek; sõt Inkább lésznek ti néktek tõrré és Hurokká, oldalaitokban Ostorrá, szemeitekben pedig tövisekké, Míglen kivesztek errõl a Jó földrõl, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.

14  Én pedig ímé megyek Már a minden földinek útján: Tudjátok meg azért teljes Szívetek és teljes lelketek szerint, hogy egy Szó sem esett el mindama Jó Szóból, a melyeket az Úr, a ti Istenetek Szólott vala felõletek. Minden betelt rajtatok, egy Szó sem esett el Azokból!

15  De a miképen betelt rajtatok mind az a Jó Szó, a melyeket az Úr, a ti Istenetek Szólott vala felõletek: akképen Teljesíti majd rajtatok mind a gonosz Szót is az Úr, Míglen Kipusztít titeket e Jó földrõl, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.

16  Ha átalhágjátok az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségét, a melyet parancsolt néktek, és elmentek és Szolgáltok idegen isteneknek, és meghajoltok azok elõtt: akkor felgerjed ellenetek az Úrnak haragja, és hamar kivesztek e Jó földrõl, a melyet õ adott néktek.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23