«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Józsué 1

1  És lõn Mózesnek, az Úr Szolgájának Halála Után, Szóla az Úr Józsuénak, a Nun Fiának, Mózes Szolgájának, Mondván:

2  Mózes, az én Szolgám meghalt; most azért kelj fel, menj át ezen a Jordánon, te és mind ez a nép arra a földre, a melyet én adok nékik, az Izráel fiainak.

3  Minden helyet, a melyet talpatok érint, néktek adtam, a miképen Szólottam Mózesnek.

4  A Pusztától és a Libánontól fogva a nagy Folyóvízig, az Eufrates Folyóvízig, a Khittheusoknak egész földe és a nagy tengerig napnyugat felé lesz a ti Határotok.

5  Meg nem áll senki elõtted életednek minden idejében; a miképen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tõled.

6  Légy Bátor és erõs, mert te teszed majd e népet annak a földnek örökösévé, a mely felõl megesküdtem az õ Atyáiknak, hogy nékik adom azt.

7  Csak légy Bátor és igen erõs, hogy Vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, a melyet Mózes, az én Szolgám szabott elõdbe; Attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy Jó szerencsés lehess mindenben, a miben Jársz!

8  El ne Távozzék e törvénynek könyve a te Szádtól, hanem Gondolkodjál Arról éjjel és nappal, hogy Vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel Jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.

9  Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy Bátor és erõs? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, a miben Jársz.

10  Parancsola azért Józsué a nép Elõljáróinak, Mondván:

11  Menjetek által a Táboron, és Parancsoljátok meg a népnek, Mondván: Készítsetek magatoknak útravalót, mert harmadnap Múlva átmentek ti ezen a Jordánon, hogy bemenjetek és Bírjátok azt a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek Birtokúl.

12  A Rúben és Gád nemzetségének pedig, és a Manassé nemzetség felének Szóla Józsué, Mondván:

13  Emlékezzetek meg a Dologról, a mit megparancsolt néktek Mózes, az Úrnak Szolgája, Mondván: Az Úr, a ti Istenetek megnyugatott titeket, és néktek adta ezt a földet.

14  Feleségeitek, gyermekeitek és barmaitok maradjanak e földön, a melyet adott néktek Mózes a Jordánon Túl; ti pedig fegyveres kézzel menjetek át Atyátokfiai elõtt, Mindnyájan, a kik közûletek erõs vitézek, és segéljétek meg õket;

15  A Míg megnyugotja az Úr a ti Atyátokfiait is, mint titeket, és Bírják õk is a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád nékik: akkor Aztán térjetek vissza a ti örökségtek földére és Bírjátok azt, a melyet Mózes, az Úr Szolgája adott néktek a Jordánon Túl, napkelet felõl.

16  Azok pedig felelének Józsuénak, Mondván: Mindent megcselekszünk, a mit Parancsoltál nékünk, és a Hová küldesz minket, oda megyünk.

17  A mint Mózesre hallgattunk, épen úgy hallgatunk majd te Reád, csak legyen veled az Úr, a te Istened, a miképen vele volt Mózessel.

18  Mindenki, a ki ellene szegûl a te Szódnak, és nem hallgat a te beszédedre mindabban, a mit parancsolsz néki, megölettessék. Csak Bátor légy és erõs!

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23