«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

János 17

1  Ezeket beszélte Jézus; és felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, eljött az óra; Dicsõítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is Dicsõítsen téged:

2  A miként te hatalmat Adtál néki minden testen, hogy örök életet adjon mindennek, a mit néki Adtál.

3  Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.

4  Én Dicsõítettelek téged e földön: elvégeztem a Munkát, a melyet Reám Bíztál, hogy végezzem azt.

5  És most te Dicsõíts meg engem, Atyám, te Magadnál azzal a dicsõséggel, a melylyel Bírtam te Nálad a Világ létele elõtt.

6  Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e Világból nékem Adtál: tiéid Valának, és nékem adtak azokat; és a te beszédedet Megtartották.

7  Most Tudták meg, hogy mindaz te tõled van, a mit nékem Adtál:

8  Mert ama beszédeket, a melyeket nékem Adtál, õ nékik adtam; és õk Befogadták, és Igazán megismerték, hogy én tõled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.

9  Én ezekért könyörgök: nem a Világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem Adtál, mert a tiéid.

10  És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek; és Megdicsõíttetem õ bennök.

11  És nem vagyok többé e Világon, de õk a Világon vannak, én pedig te Hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg õket a te nevedben, a kiket nékem Adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!

12  Mikor velök valék a Világon, én Megtartám õket a te nevedben; a kiket nékem Adtál, megõrizém, és senki el nem veszett közûlök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.

13  Most pedig te Hozzád megyek; és ezeket beszélem a Világon, hogy õk az én örömemet teljesen Bírják õ magokban.

14  Én a te ígédet nékik adtam; és a Világ gyûlölte õket, mivelhogy nem e Világból Valók, a mint hogy én sem e Világból vagyok.

15  Nem azt kérem, hogy vedd ki õket e Világból, hanem hogy õrizd meg õket a Gonosztól.

16  Nem e Világból Valók, a mint hogy én sem e Világból vagyok.

17  Szenteld meg õket a te Igazságoddal: A te ígéd Igazság.

18  A miképen te küldtél engem e Világra, úgy küldtem én is õket e Világra;

19  És én õ érettök oda szentelem magamat, hogy õk is megszenteltekké legyenek az Igazságban.

20  De nemcsak õ érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az õ beszédökre hisznek majd én bennem;

21  Hogy Mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy õk is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a Világ, hogy te küldtél engem.

22  És én azt a dicsõséget, a melyet nékem Adtál, õ nékik adtam, hogy egyek legyenek, a miképen mi egy vagyunk:

23  Én õ bennök, és te én bennem; hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a Világ, hogy te küldtél engem, és szeretted õket, a miként engem szerettél.

24  Atyám, a kiket nékem Adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy Megláthassák az én dicsõségemet, a melyet nékem Adtál: mert szerettél engem e Világ Alapjának felvettetése elõtt.

25  Igazságos Atyám! És e Világ nem ismert téged, de én ismertelek téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem;

26  És megismertettem õ velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen õ bennök, a melylyel engem szerettél, és én is õ bennök legyek.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23