Jób 4

1  És felele a Témáni Elifáz, és monda:

2  Ha Szólni Próbálunk Hozzád, zokon veszed-é? De Hát ki Bírná türtõztetni Magát e beszédben?

3  Ímé sokakat Oktattál, és a Megfáradott kezeket Megerõsítetted;

4  A Tántorgót a te beszédeid Fentartották, és a reszketõ térdeket Megerõsítetted;

5  Most, hogy Rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!

6  Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?

7  Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?

8  A mint én Láttam, a kik Hamisságot Szántanak és Gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.

9  Az Istennek lehelletétõl elvesznek, az õ Haragjának szelétõl elpusztulnak.

10  Az Oroszlán Ordítása, a Sakál üvöltése, és az Oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.

11  Az agg Oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nõstény Oroszlán kölykei elszélednek.

12  Szó Lopódzék Hozzám, s valami nesz üté meg Abból fülemet.

13  Éjjeli Látásokon Való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket,

14  Félelem Szálla Rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.

15  Valami szellem suhant el elõttem, s testemnek szõre Felborzolódék.

16  Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim elõtt, mély csend, és ilyen Szót hallék:

17  Vajjon a Halandó igaz-é Istennél: az õ teremtõje elõtt tiszta-é az ember?

18  Ímé az õ Szolgáiban sem Bízhatik és az õ angyalaiban is Talál Hibát:

19  Mennyivel Inkább a Sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben Szétnyomhatók a Molynál?

20  Reggeltõl estig gyötrõdnek, s a nélkûl, hogy észrevennék, elvesznek örökre.

21  Ha Kiszakíttatik belõlök Sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcseség nélkûl?