Jób 21
1 Felele pedig Jób, és monda:
2 Jól Hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti Vigasztalástok helyett.
3 Szenvedjetek el engem, a Míg Szólok, Azután Gúnyoljátok ki beszédemet.
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna Hát keserû a lelkem?
5 Tekintsetek Reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket Szátokra.
6 Ha visszaemlékezem, Mindjárt Felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sõt még meg is gyarapodnak?
8 Az õ magvok elõttök nõ fel õ velök, és az õ sarjadékuk szemeik elõtt.
9 Házok békességes a félelemtõl, és az Isten vesszeje nincsen õ rajtok.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
11 Kieresztik, mint Nyájat, kisdedeiket, és Ugrándoznak az õ magzataik.
12 Dobot és Hárfát ragadnak, és örvendeznek a Síp zengésének.
13 Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt Szállnak Alá a Sírba;
14 Noha azt Mondják Istennek: Távozzál el tõlünk, mert a te utaidnak Tudásában nem gyönyörködünk!
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük õt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk elõtte?
16 Mindazáltal az õ javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok Tanácsa Távol legyen tõlem!
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jõ Rájok az õ veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket Haragjában.
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet Forgószél ragad el.
19 Isten az õ fiai Számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20 Maga Látja meg a maga veszedelmét, a Mindenható Haragjából iszik.
21 Mert mi gondja van néki Házanépére Halála Után, ha az õ Hónapjainak Száma letelt?!
22 Ki Taníthatja Istent bölcseségre, hisz õ ítéli meg a Magasságban levõket is!
23 Ez meghal az õ teljes Boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24 Fejõedényei tejjel vannak tele, csontjainak velõje nedvességtõl árad.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a Jóval.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi õket.
27 Ímé, Jól tudom a ti gondolatitokat és a Hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
28 Mert ezt Mondjátok: Hol van ama fõembernek Háza, hol van a gonoszok Lakozásának Sátora?
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
30 Bizony a veszedelemnek Napján elrejtetik a gonosz, a haragnak Napján kiszabadul.
31 Kicsoda veti szemére az õ útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
32 Még ha a Sírba vitetik is ki, a Sírdomb felett is él.
33 Édesek lesznek néki a Sírnak hantjai, és maga Után vonsz minden embert, a mint Számtalanok mentek el elõtte.
34 Hogyan Vígasztalnátok Hát engem Hiábavalósággal? Feleselésetek Igazságtalanság marad.