Jeremiás 5
1 Járjátok el Jeruzsálem Utczáit, és nézzétek csak és Tudjátok meg és Tudakozzátok meg annak piaczain, ha Találtok-é egy embert; ha van-é valaki, a ki Igazán cselekszik, hûségre törekszik, és én Megbocsátok néki!
2 Még ha azt Mondják is: Él az Úr! bizony hamisan esküsznek!
3 Uram! a te szemeid avagy nem hûségre néznek-é? Megverted õket, de nem Bánkódtak; tönkre tetted õket, de nem Akarják felvenni a Dorgálást; Orczáik keményebbekké lettek a Kõsziklánál; nem akartak megtérni.
4 Én pedig ezt mondom vala: Bizony szerencsétlenek ezek; bolondok, mert nem ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét!
5 Elmegyek azért a fõemberekhez, és beszélek velök; hiszen õk ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét! Ámde õk törték össze egyetemlegesen az Igát, és tépték le a köteleket!
6 Azért széttépi õket az Oroszlán az erdõbõl, Elpusztítja õket a Puszták farkasa, Párducz ólálkodik az õ Városaik körûl; a ki kijön Azokból, mind szétszaggattatik; mert megsokasodtak az õ bûneik, és elhatalmasodtak az õ hitszegéseik.
7 Oh, miért Bocsátanék meg néked? Fiaid elhagytak engem, és azokra esküsznek, a kik nem istenek; noha Jól tartottam õket, mégis Paráználkodtak és tolongtak a Parázna Házába.
8 Mint a Hízlalt lovak, Viczkándozókká lettek; kiki az õ Felebarátjának feleségére Nyerít.
9 Avagy ne büntessem-é meg az ilyeneket, mondja az Úr, és az e féle népen, mint ez, ne álljon-é Bosszút az én lelkem?
10 Menjetek fel az õ Kerítéseire és Rontsátok, de ne tegyétek semmivé egészen! Távolítsátok el az ágait, mert nem az Úréi azok!
11 Mert igen hûtelenné lett Hozzám az Izráel Háza és a Júda, azt mondja az Úr!
12 Megtagadták az Urat, és azt Mondták: Nincsen õ, és nem jöhet Reánk veszedelem: sem fegyvert, sem éhséget nem Látunk!
13 A Próféták is széllé lesznek, és nem lesz, a ki beszéljen bennök: így esik az õ dolguk!
14 Azért ezt mondja az Úr, a Seregeknek Istene: Miután ti ilyen Szóval Szóltatok: ímé tûzzé teszem az én igémet a te Szádban, ezt a népet pedig Fákká, hogy megemészsze õket!
15 Ímé, én hozok Reátok messzünnen Való nemzetet, oh Izráel Háza! ezt mondja az Úr. Kemény nemzet ez, õs idõbõl Való nemzet ez; nemzet, a melynek nyelvét nem tudod, és nem érted, mit beszél!
16 Tegze olyan, minta nyitott Sír; Mindnyájan vitézek.
17 És megemészti Aratásodat és kenyeredet; megemészti fiaidat és Leányaidat; megemészti juhaidat és ökreidet; megemészti szõlõdet és fügédet; Erõsített Városaidat, a melyekben te bizakodol, fegyverrel rontja le.
18 De még ezekben a napokban sem teszlek benneteket egészen semmivé, azt mondja az Úr.
19 Ha pedig az lenne, hogy kérdeznétek: Miért cselekedte mindezt velünk az Úr, a mi Istenünk? akkor azt mondjad nékik: A miképen elhagytatok engem és idegen isteneknek Szolgáltatok a ti földeteken: azonképen idegeneknek fogtok Szolgálni olyan földön, a mely nem a tiétek.
20 Hirdessétek ezt a Jákób Házában, és Hallassátok Júdában, Mondván:
21 Halljátok csak, te bolond és esztelen nép, a kiknek szemeik vannak, de nem Látnak; füleik vannak, de nem hallanak!
22 Nem féltek-é engem? ezt mondja az Úr. Az én Orczám elõtt nem remegtek-é? Hiszen én rendeltem a fövenyet a tenger Határának örök Korlátul, a melyet át nem Hághat, és ha Megrázkódtatják is habjai, de nem Bírnak vele, és ha Megháborodnak, sem Hághatnak át rajta.
23 De ennek a népnek szilaj és daczos Szíve van; elhajlottak és elmentek;
24 És még Szívökben sem Mondják: Oh, csak félnõk az Urat, a mi Istenünket, a ki esõt, korai és késõi Záport ad annak idejében; az Aratásnak rendelt heteit megõrzi Számunkra!
25 A ti bûneitek Fordították el ezeket tõletek, és a ti vétkeitek fosztattak meg titeket e Jótól!
26 Mert istentelenek vannak az én népem között; guggolva fülelnek, mint a Madarászok; tõrt Hánynak, embereket fogdosnak.
27 Mint a Madárral teli kalitka, úgy vannak teli az õ Házaik álnoksággal; ezért lettek Nagyokká és Gazdagokká!
28 Meghíztak, megfényesedtek; Eláradtak a gonosz beszédben; az árvának ügyét nem ítélik igaz ítélettel, hogy boldoguljanak; sem a szegényeknek nem Szolgáltatnak Igazságot.
29 Hát ezeket ne büntessem-é meg, ezt mondja az Úr; az ilyen nemzeten, mint ez, avagy ne álljon-é Bosszút az én lelkem?
30 Borzadalmas és rettenetes dolgok történnek e földön:
31 A Próféták hamisan Prófétálnak, és a papok tetszésök szerint hatalmaskodnak, és az én népem így szereti! De mit cselekesznek majd Utoljára?!