Jeremiás 47

1  Az a Szó, a melyet az Úr Szóla Jeremiás Prófétának a Filiszteusok felõl, mielõtt megverte a Faraó Gázát.

2  Ezt mondja az Úr: Ímé, Víz indul meg Északról, és olyan lesz, mint a Kiáradott Folyó, és Elárasztja a földet és annak mindenét, a Várost és annak lakosait, és Kiáltanak az emberek, és a föld minden lakosa Ordít.

3  Ménei Patáinak Csattogó Hangjától, szekereinek zörgésétõl, kerekeinek Zúgásától nem gondolnak az Atyák a fiakra erejök Ellankadása miatt.

4  És a nap miatt, mely eljött, hogy Elpusztítsa egész Filiszteát, Kivágja Tirust és Szidont és Segítségének minden megmaradt töredékét, mert az Úr elrontja Filiszteát, a Káftor szigetének Maradékát.

5  Kopaszság lepte meg Gázát, Askalon elnémult, maradéka az õ völgyüknek: meddig vagdalod magadat?

6  Oh Szablyája az Úrnak, meddig nem nyugszol meg? Rejtsd el magadat a te hüvelyedbe, Nyugodjál meg és hallgass!

7  Miképen nyughatik meg, holott az Úr parancsolt néki? Askalonra és a tenger Partjára oda rendelte õt.