«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Jeremiás 23

1  Jaj a Pásztoroknak, a kik elvesztik és elszélesztik az én mezõmnek juhait, azt mondja az Úr.

2  Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a Pásztoroknak, a kik legeltetik az én népemet: Ti szélesztettétek el az én juhaimat és ûztétek el õket; és nem néztetek Utánok; ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek Gonoszságát, azt mondja az Úr.

3  Juhaimnak Maradékát pedig összegyûjtöm minden földrõl, a melyekre elûztem õket, és visszahozom õket az õ legelõikre, és szaporodnak és megsokasodnak.

4  És Pásztorokat rendelek melléjök, hogy legeltessék õket, és többé nem félnek és nem rettegnek, sem meg nem fogyatkoznak, azt mondja az Úr.

5  Ímé, eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és Támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint Király, és bölcsen cselekszik és Méltányosságot és Igazságot cselekszik e földön.

6  Az õ idejében megszabadul Júda, és Izráel Bátorságosan lakozik, és ez lesz az õ neve, a melylyel nevezik õt; Az Úr a mi Igazságunk!

7  Azért ímé elközelgetnek a napok, azt mondja az Úr, a melyekben nem Mondják többé: Él az Úr, a ki kihozta Izráel fiait Égyiptom földébõl.

8  Hanem Inkább ezt Mondják: Él az Úr, a ki kihozta és a ki haza vezérlette Izráel Házának Magvát az északi földrõl és mindama földekrõl, a melyekre kiûztem vala õket, és lakoznak az õ földjökön.

9  A Próféták miatt megkeseredett az én Szívem én bennem, minden csontom reszket; olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a Bortól Elázott ember, az Úrért és az õ szent igéjéért.

10  Mert betelt a föld Paráznákkal, mert a hamis esküvés miatt Gyászol a föld, a Pusztának legelõje Kiszáradt, és az õ Futásuk gonosz, és az õ Hatalmasságuk hamis.

11  Mert mind a Próféta, mind a pap istentelenek, még Házamban is Megtaláltam az õ Gonoszságukat, azt mondja az Úr.

12  Azért az õ útjok olyan lesz, mint a Sikamlós útak a setétben, megbotlanak és elesnek: mert veszedelmet hozok Reájok, az õ büntetésöknek esztendejét, azt mondja az Úr.

13  A Samariabeli Prófétákban is Bolondságot Láttam: a Baál nevében Prófétáltak, és Elcsalták az én népemet, az Izráelt.

14  De a Jeruzsálemi Prófétákban is Rútságot Láttam: Paráználkodnak és Hazugságban Járnak; sõt Pártját Fogják a gonoszoknak, annyira, hogy senki sem tér meg az õ Gonoszságából; olyanok elõttem Mindnyájan, mint Sodoma, és a benne Lakók, mint Gomora.

15  Azért ezt mondja a Seregek Ura a Próféták felõl: Ímé, én ürmöt adok enniök és mérget adok inniok, mert a Jeruzsálemi Prófétáktól ment ki az istentelenség minden földre.

16  Ezt mondja a Seregek Ura: Ne Hallgassátok azoknak a Prófétáknak szavait, a kik néktek Prófétálnak, Elbolondítanak titeket: az õ Szívöknek Látását Szólják, nem az Úr Szájából Valót.

17  Szüntelen ezt Mondják azoknak, a kik megvetnek engem: Azt mondta az Úr: Békességetek lesz néktek és mindenkinek, a ki az õ Szívének keménysége szerint Jár; ezt Mondák: Nem jõ ti Reátok veszedelem!

18  Mert ki állott az Úr Tanácsában, és ki Látta és hallotta az õ igéjét? Ki figyelmezett az õ igéjére és hallotta azt?

19  Ímé, az Úrnak szélvésze nagy haraggal kitör, és a hitetlenek fejére Forgószél Zúdul.

20  Nem szünik meg az Úrnak haragja, Míg meg nem Valósítja és Míg be nem Teljesíti Szívének gondolatait; az Utolsó napokban értitek meg e dolog értelmét.

21  Nem küldöttem e Prófétákat, de õk futottak, nem Szólottam nékik, mégis Prófétáltak.

22  Ha Tanácsomban állottak volna, akkor az én igéimet hirdették volna az én népemnek, és Eltérítették volna õket az õ gonosz útaikról és az õ cselekedetöknek Gonoszságától.

23  Csak a közelben vagyok-é én Isten? azt mondja az Úr, és nem vagyok-é Isten a messzeségben is?

24  Vajjon elrejtõzhetik-é valaki a rejtekhelyeken, hogy én ne Lássam õt? azt mondja az Úr, vajjon nem töltöm-é én be a mennyet és a földet? azt mondja az Úr.

25  Hallottam, a mit a Próféták mondanak, a kik Hazugságot Prófétálnak az én nevemben, Mondván: Álmot Láttam, álmot Láttam.

26  Meddig lesz ez a Hazugságot Prófétáló Próféták Szívében, a kik az õ Szívök Csalárdságát Prófétálják?

27  A kik el Akarják az én népemmel felejtetni az én nevemet az õ álmaikkal, a melyeket Egymásnak beszélnek, miképen az õ Atyáik elfeledkeztek az én nevemrõl a Baálért?

28  A Próféta, a ki álomlátó, beszéljen álmot; a kinél pedig az én igém van, beszélje az én igémet Igazán. Mi köze van a Polyvának a Búzával? azt mondja az Úr.

29  Nem olyan-é az én igém, mint a tûz? azt mondja az Úr, mint a Sziklazúzó põröly?

30  Azért ímé én a Prófétákra Támadok, azt mondja az Úr, a kik az én beszédeimet Ellopják egyik a Másikától.

31  Ímé, én a Prófétákra Támadok, azt mondja az Úr, a kik felemelik nyelvöket és azt Mondják: az Úr mondja!

32  Ímé, én a Prófétákra Támadok, a kik hazug álmokat Prófétálnak, azt mondja az Úr, és beszélik azokat, és Megcsalják az én népemet az õ Hazugságaikkal és Hízelkedéseikkel, holott én nem küldtem õket, sem nem parancsoltam nékik, és Használni sem Használtak e népnek, azt mondja az Úr.

33  Mikor pedig megkérdez téged e nép, vagy a Próféta, vagy a pap, Mondván: Micsoda az Úrnak terhe? akkor mondd meg nékik azt: mi a teher? Az, hogy elvetlek titeket azt mondja az Úr.

34  A mely Próféta vagy pap, vagy község azt mondja: Ez az Úrnak terhe, Meglátogatom azt az embert és annak Házát.

35  Kiki ezt mondja az õ Barátjának és kiki az õ Atyjafiának: Mit felelt az Úr? és mit Szólt az Úr?

36  És az Úrnak terhét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az õ szava, ha Elforgatjátok az élõ Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek beszédét.

37  Ezt mondjad a Prófétának: Mit felelt néked az Úr és mit Szólt az Úr?

38  Hogyha az Úrnak terhét Említitek, Tehát ezt mondja az Úr: Mivelhogy ti e Szót Mondottátok ez az Úrnak terhe, Jóllehet küldék ti Hozzátok, a kik ezt Mondják: Ne Mondjátok: ez az Úrnak terhe;

39  Ezért ímé én elfeledlek titeket, és Kigyomlállak titeket, és a Várost, a melyet néktek és a ti Atyáitoknak adtam, elvetem az én Orczám elõl.

40  És örökkévaló szégyent és örökkévaló Gyalázatot hozok ti Reátok, a mely felejthetetlen.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23