«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Jeremiás 18

1  Az a beszéd, a melyet az Úr beszélt Jeremiásnak, Mondván:

2  Kelj fel és menj le a fazekasnak Házába, és ott közlöm veled az én beszédeimet!

3  Lemenék azért a fazekas Házába, és ímé õ edényt Készít vala a korongon.

4  És elromla az edény, a melyet õ Készít vala és a mely mint anyag volt a fazekas kezében, és azonnal Más edényt Készíte belõle, a mint a fazekas jobbnak Látta Megkészíteni.

5  És Szóla az Úr nékem, Mondván:

6  Vajjon nem cselekedhetem-é veletek úgy, mint ez a fazekas, oh Izráel Háza? ezt mondja az Úr. Ímé, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, oh Izráel Háza!

7  Hogyha Szólok egy nép ellen és Ország ellen, hogy Kigyomlálom, megrontom és elvesztem;

8  De megtér az a nép az õ Gonoszságából, a mely ellen Szólottam: én is Megbánom a gonoszt, a melyet rajta véghezvinni gondoltam.

9  És hogyha Szólok a nép felõl és Ország felõl, hogy Felépítem, beültetem;

10  De a gonoszt cselekszi elõttem, és nem hallgat az én Szómra: akkor Megbánom a Jót, a melylyel vele Jót tenni akartam.

11  Most azért beszélj csak a Júda férfiaival és Jeruzsálem lakosaival, Mondván: Ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet Készítek ellenetek és tervet tervezek ellenetek! Nosza, térjetek meg, kiki a maga gonosz útáról, és Jobbítsátok meg útaitokat és cselekedeteiteket!

12  Õk pedig azt Mondják: Hagyd el! Mert mi a magunk gondolatai Után megyünk, és Mindnyájan a mi gonosz Szívünk Hamisságát cselekeszszük.

13  Azért ezt mondja az Úr: Kérdezzétek csak meg a népeket: kicsoda hallott vala ilyeneket? Igen útálatosan cselekedett Izráel Leánya!

14  Elhagyja-é a mezõség Szikláját a Libanon hava? Vajjo n Kiszáríthatók-é a Felfakadó, csörgedezõ, Hullámzó vizek?

15  Ám az én népem elfeledkezett Rólam; a Hiábavalónak áldozik; Elcsábították õket az õ útaikról, az õsrégi Nyomról, hogy ösvényeken, Járatlan úton Járjanak;

16  Hogy Pusztasággá tegyem földjüket, örökös Csúfsággá, hogy a ki átmegy rajta, Elálmélkodjék és fejét Csóválja.

17  Mint keleti szél Szórom szét õket az ellenség elõtt, Háttal és nem arczczal nézek Reájok az õ Pusztulásuk Napján.

18  Õk pedig Mondák: Jertek és tervezzünk terveket Jeremiás ellen, mert nem vész el a törvény a Paptól, sem a Tanács a bölcstõl, sem az ige a Prófétától! Jertek el és verjük meg õt nyelvvel, és ne hallgassunk egy Szavára sem!

19  Figyelmezz Reám Uram, és az én pereseimnek Szavát is halld meg!

20  Hát roszszal fizetnek-é a Jóért, hogy õk vermet ásnak nékem? Emlékezzél! Elõtted álltam, hogy javokra beszéljek, hogy Elfordítsam Rólok haragodat.

21  Azért juttasd fiaikat éhségre és Hányd õket fegyver hegyére, hogy legyenek az õ asszonyaik Magtalanokká és özvegyekké; férjeik pedig legyenek Halál Martalékává, ifjaikat fegyver verje le a harczon.

22  Kiáltás hallattassék Házaikból, mikor sereggel törsz Reájok hirtelen, mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem, és tõrt vetettek Lábaimnak.

23  Te pedig Uram, tudod minden ellenem Való gyilkos Szándékukat; ne kegyelmezz meg bûneik miatt, és ne töröld ki vétkeiket Orczád elõl, hanem veszni Valók legyenek elõtted; a te haragod idején Bánj el velök!

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23