Ézsaiás 58

1  Kiálts teljes torokkal, ne Kíméld; mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bûneiket, és Jákób Házának vétkeit.

2  Holott õk engem mindennap keresnek, és tudni Kivánják útaimat, mint oly nép, a mely Igazságot cselekedett és Istene törvényét el nem hagyta; kérik tõlem az Igazságnak ítéleteit, és Istennek elközelgését Kivánják.

3  Mért bõjtölünk és Te nem nézed, gyötörjük lelkünket és Te nem tudod? Ímé, bõjtöléstek Napján kedvtelésteket ûzitek, és minden robotosaitokat Szorongatjátok.

4  Ímé perrel és versengéssel bõjtöltök, és Sújtotok a Gazságnak öklével; nem úgy bõjtöltök mostan, hogy meghallassék szavatok a Magasságban.

5  Hát ilyen a bõjt, a melyet én kedvelek, és olyan a nap, a melyen az ember lelkét gyötri? Avagy ha mint Káka lehajtja fejét, és Zsákot és hamvat Terít maga Alá: ezt nevezed-é bõjtnek és az Úr elõtt kedves napnak?

6  Hát nem ez-é a bõjt, a mit én kedvelek: hogy megnyisd a Gonoszságnak bilincseit, az Igának köteleit megoldjad, és szabadon Bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden Igát széttépjetek?

7  Nem az-é, hogy az éhezõnek megszegd kenyeredet, és a szegény Bujdosókat Házadba bevigyed, ha meztelent Látsz, Felruházzad, és tested elõtt el ne rejtsd magadat?

8  Akkor felhasad, mint hajnal a te Világosságod, és Meggyógyulásod gyorsan Kivirágzik, és Igazságod elõtted Jár; az Úr dicsõsége követ.

9  Akkor Kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és õ azt mondja: Ímé, itt vagyok. Ha elvetended közüled az Igát, és megszünsz ujjal mutogatni és Hamisságot beszélni;

10  Ha odaadod Utolsó falatodat az éhezõnek, és az elepedt lelkût Megelégíted: Feltámad a setétségben Világosságod, és Homályosságod olyan lesz, mint a dél.

11  És vezérel téged az Úr szüntelen, Megelégíti lelkedet nagy Szárazságban is, és csontjaidat Megerõsíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint Vízforrás, a melynek Víze el nem fogy.

12  És Megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltõk alapzatait felrakod, és neveztetel Romlás Építõjének, ösvények Megújítójának, hogy ott lakhassanak.

13  Ha Megtartóztatod szombaton Lábadat, és nem ûzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörûségnek Hívod, az Úr szent és dicsõséges Napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, Foglalkozást sem Találván, hamis beszédet sem Szólván:

14  Akkor gyönyörûséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt Mívelem, hogy Jákóbnak, Atyádnak örökségével élj; mert az Úr Szája Szólt!