Ézsaiás 31

1  Jaj nékik, a kik Égyiptomba mennek Segítségért, lovakra Támaszkodnak, és a szekerek Sokaságában Bíznak, és a nagyon erõs lovagokban; és nem néznek Izráelnek Szentjére, és az Urat nem keresik.

2  De Õ is bölcs, és hoz veszedelmet, és beszédeit nem Változtatja meg; hanem fölkel a gonoszoknak Háza ellen és a bûnt cselekvõk Segítsége ellen.

3  Hiszen Égyiptom ember és nem Isten, és lovai Hús és nem lélek, és ha az Úr Kinyújtja kezét, Megtántorodik a Segítõ, és elesik a Megsegített, és együtt mind elvesznek.

4  Mert így Szólott az Úr Hozzám: A mint mormol az Oroszlán és az Oroszlánkölyök Zsákmánya mellett, a mely ellen összehívatnak a Pásztorok sereggel, és Szavoktól õ meg nem retten, és meg nem ijed Sokaságuktól: így Száll Alá a seregek Ura, hogy hadakozzék a Sion hegyén és Halmán!

5  Mint repesõ madarak, úgy oltalmazza a seregek Ura Jeruzsálemet, Oltalmazván Megszabadítja, Kímélvén megmenti.

6  Térjetek vissza Hát Hozzá, a kitõl oly nagyon Elpártolátok, Izráelnek fiai!

7  Mivel ama napon megveti mindenki ezüst Bálványait, és arany Bálványait, a melyeket kezeitek Csináltak néktek bûnre.

8  És elesik Assiria, nem Férfiú Kardjától, és nem ember kardja emészti meg azt; és fut egy kard elõtt, és ifjai Adófizetõk lesznek;

9  És Kõszála félelem miatt menekûl, és a Zászlótól fejedelmei elfutnak, Szól az Úr, a kinek tüze Sionban van, és kemenczéje Jeruzsálemben.