«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Ézsaiás 25

1  Uram, te vagy Istenem, magasztallak, Dícsérem nevedet! Mivel Csodát cselekvél, örök Tanácsaid hûség és Igazság.

2  Mert a Városból Kõrakást Csináltál, az erõs Városból romot, az idegenek Palotáját Olyanná tetted, hogy nincs többé Város; soha örökké meg nem épül.

3  Ezért Dicsõítnek téged erõs népek, erõszakos Pogányok Városai félnek téged!

4  Mert erõssége Voltál a gyöngének, erõssége a szegénynek Szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erõszakosok haragja olyan volt, mint a Kõfalrontó szélvész.

5  Mint hévséget Száraz földön, Megalázod az idegeneknek Háborgását, mint a hévség sûrû felleg miatt, megszünt a Pogányoknak éneke.

6  És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekbõl, lakodalmat erõs Borból; velõs, kövér eledelekbõl, megtisztult erõs Borból;

7  S elveszi e hegyen a Fátyolt, mely Beboríta minden népeket, és a Takarót, mely befödött vala minden népségeket;

8  Elveszi a Halált örökre, és letörli az Úr Isten a Könyhullatást minden Orczáról, és népe Gyalázatát Eltávolítja az egész földrõl; mert az Úr Szólott.

9  És Szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi Vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi Vártunk, örüljünk és örvendezzünk Szabadításában!

10  Mert az Úr keze nyugszik e hegyen, és eltapostatik Moáb az õ földében, mint eltapostatik a szalma a ganaj levében.

11  És kiterjeszti kezeit abban, mint kiterjeszti az úszó, hogy úszszék; de az Úr Megalázza kevélységét és kezei Csalárdságát;

12  És magas falaid erõsségét lerontja, Megalázza, a földre, porba dobja.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23