Hóseás 11

1  Mikor még gyermek volt Izráel, megszerettem õt, és Égyiptomból Hívtam ki az én fiamat.

2  A mint Hívták õket, úgy mentek el elõlök: a Baáloknak áldoztak és a Bálványoknak füstöltek.

3  Pedig én Tanítottam Járni Efraimot; õ vette õket karjaira, de õk nem ismerték el, hogy én Gyógyítottam meg õket.

4  Emberi kötelékkel vontam õket, szeretetnek köteleivel, és olyan voltam Hozzájok, mint a kik leemelik Szájukról az Igát, és ételt adtam Nyájasan eleikbe.

5  Nem tér vissza Égyiptom földére; hanem Assiria lesz az õ Királya, mert nem akarnak megtérni.

6  És fegyver Száll az õ Városaira, és Elpusztítja az õ Zárait, és felemészti õket az õ Szándékaik miatt.

7  Mert az én népem átalkodottan Hajlandó elfordulni tõlem. Ha Hivogatják is õt a Magasságos Istenhez, senki nem indul meg rajta.

8  Miképen Adnálak oda Efraim, Szolgáltatnálak ki Izráel!? Miként Adnálak oda, mint Admát, tennélek Olyanná, a milyen Seboim?! Megesett bennem az én Szívem; Fellángolt minden Szánalmam!

9  Nem végzem el haragomnak hevét; nem fordulok vissza Efraim vesztére; mert Isten vagyok én és nem ember, a Szent te közötted, és nem haraggal jövök én.

10  Az Urat Fogják követni. Ordít, mint az Oroszlán; ha õ Ordít, remegve gyûlnek össze fiak napnyugot felõl.

11  Rettegve jõnek elõ, mint a Madár, Égyiptomból, és mint a galamb, Assiriának földébõl; és Letelepítem õket Házaikba, ezt mondja az Úr!

12  Körûlvett engem Efraim Hazugsággal, az Izráel Háza pedig Csalárdsággal; de Júda uralkodik még az Istennel és a hûséges Szenttel.