Zsidókhoz 6
1 Annakokáért Elhagyván a Krisztusról Való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem Rakosgatván le újra Alapját a holt cselekedetekbõl Való megtérésnek és az Istenben Való hitnek,
2 A Mosakodásoknak, Tanításnak, kezek Rátevésének, holtak Feltámadásának és az örök ítéletnek.
3 És ezt megcselekeszszük, ha az Isten megengedi.
4 Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer Megvilágosíttattak, Megízlelvén a mennyei Ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,
5 És Megízlelték az Istennek Jó beszédét és a jövendõ Világnak erõit,
6 És elestek, ismét Megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak Feszítik meg az Istennek ama Fiát, és Meggyalázzák õt.
7 Mert a föld, a mely beiszsza a gyakorta Reá Hulló esõt és hasznos füvet terem azoknak, a kikért mûveltetik, áldást nyer Istentõl;
8 A mely pedig töviseket és Bojtorjánokat terem, megvetett és közel van az átokhoz, annak vége megégetés.
9 De ti felõletek szerelmeseim, ezeknél jobb és idvességesebb Dolgokról vagyunk meggyõzõdve, ha így Szólunk is.
10 Mert nem Igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekrõl és a szeretetrõl, melyet Tanusítottatok az õ neve Iránt, mint a kik Szolgáltatok és Szolgáltok a szenteknek.
11 Kívánjuk pedig, hogy közûletek kiki ugyanazon Buzgóságot Tanusítsa a reménységnek Bizonyossága Iránt mindvégiglen,
12 Hogy ne legyetek restek, hanem követõi azoknak, a kik hit és békességestûrés által öröklik az ígéreteket.
13 Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött,
14 Mondván: Bizony Megáldván Megáldalak téged, és Megsokasítván Megsokasítalak téged.
15 És ekképen, békességestûrõ lévén, megnyerte az ígéretet.
16 Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és Nálok minden versengésnek vége Megerõsítésül az eskü;
17 Miért is az Isten, Kiválóbban Megakarván mutatni az ígéret örököseinek az õ végzése Változhatatlan Voltát, esküvéssel lépett közbe,
18 Hogy két Változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erõs Vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az elõttünk levõ reménységet,
19 Mely lelkünknek mintegy Bátorságos és erõs horgonya és beljebb hatol a Kárpitnál,
20 A Hová útnyitóul bement érettünk Jézus, a ki örökké Való fõpap lett Melkisédek rendje szerint.