«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »

Zsidókhoz 6

1  Annakokáért Elhagyván a Krisztusról Való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem Rakosgatván le újra Alapját a holt cselekedetekbõl Való megtérésnek és az Istenben Való hitnek,

2  A Mosakodásoknak, Tanításnak, kezek Rátevésének, holtak Feltámadásának és az örök ítéletnek.

3  És ezt megcselekeszszük, ha az Isten megengedi.

4  Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer Megvilágosíttattak, Megízlelvén a mennyei Ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,

5  És Megízlelték az Istennek Jó beszédét és a jövendõ Világnak erõit,

6  És elestek, ismét Megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak Feszítik meg az Istennek ama Fiát, és Meggyalázzák õt.

7  Mert a föld, a mely beiszsza a gyakorta Reá Hulló esõt és hasznos füvet terem azoknak, a kikért mûveltetik, áldást nyer Istentõl;

8  A mely pedig töviseket és Bojtorjánokat terem, megvetett és közel van az átokhoz, annak vége megégetés.

9  De ti felõletek szerelmeseim, ezeknél jobb és idvességesebb Dolgokról vagyunk meggyõzõdve, ha így Szólunk is.

10  Mert nem Igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekrõl és a szeretetrõl, melyet Tanusítottatok az õ neve Iránt, mint a kik Szolgáltatok és Szolgáltok a szenteknek.

11  Kívánjuk pedig, hogy közûletek kiki ugyanazon Buzgóságot Tanusítsa a reménységnek Bizonyossága Iránt mindvégiglen,

12  Hogy ne legyetek restek, hanem követõi azoknak, a kik hit és békességestûrés által öröklik az ígéreteket.

13  Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött,

14  Mondván: Bizony Megáldván Megáldalak téged, és Megsokasítván Megsokasítalak téged.

15  És ekképen, békességestûrõ lévén, megnyerte az ígéretet.

16  Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és Nálok minden versengésnek vége Megerõsítésül az eskü;

17  Miért is az Isten, Kiválóbban Megakarván mutatni az ígéret örököseinek az õ végzése Változhatatlan Voltát, esküvéssel lépett közbe,

18  Hogy két Változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erõs Vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az elõttünk levõ reménységet,

19  Mely lelkünknek mintegy Bátorságos és erõs horgonya és beljebb hatol a Kárpitnál,

20  A Hová útnyitóul bement érettünk Jézus, a ki örökké Való fõpap lett Melkisédek rendje szerint.

«  Előző fejezet   |   Válasszon ki egy fejezetet   |   Következő fejezet  »
“Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!” — 1 Korintusi 16:23