Ezékiel 9

1  És Kiálta füleimbe nagy Felszóval, Mondván: Hozzátok el a Városra a Meglátogatásokat, kinek-kinek a kezében legyen vesztõ eszköze.

2  És ímé hat férfi jõ vala a felsõ kapu útjáról, a mely északra néz vala, mindeniknek kezében Zúzó eszköze, egy férfi pedig köztük gyolcsba vala öltözve, és íróeszköz vala Derekán. És bemenének és állának az Érczoltár mellé.

3  És Izráel Istenének dicsõsége elvonula a Kérubról, a mely fölött vala, a Ház küszöbéhez, és Kiálta a gyolcsba öltözött Férfiúnak, a kinek Derekán íróeszköz vala.

4  És monda az Úr néki: Menj át a Város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak Homlokára, a kik sohajtanak és nyögnek mindazokért az útálatosságokért, a melyeket cselekedtek annak közepében.

5  És amazoknak Mondá az én Hallásomra: Menjetek át a Városon õ Utána, és Vágjátok; ne kedvezzen a ti szemetek és ne Szánakozzatok:

6  Vénet, ifjat, szûzet, gyermeket és asszonyokat öljetek meg mind egy Lábig, de azokhoz a férfiakhoz, a kiken a jegy van, ne Közelítsetek, és az én templomomon kezdjétek el. Elkezdék azért a vén férfiakon, a kik a Ház elõtt Valának.

7  És Mondá nékik: Fertõztessétek meg a Házat, és töltsétek meg a pitvarokat megölettekkel. Menjetek ki. És kimenének és öldöklének a Városban.

8  És lõn, hogy Levágák õket, és én megmaradtam és esém az én Orczámra és Kiálték és mondék: Ah, ah, Uram Isten, avagy ki akarod-é írtani Izráel egész Maradékát, mikor kiöntöd Búsulásodat Jeruzsálemre?

9  És Mondá nékem: Izráel és Júda Házának vétke felette nagy, mivelhogy tele a föld Vérontással, és a Város tele van Igazságtalansággal, mert azt Mondották: Elhagyta az Úr ezt a földet, és az Úr nem Lát.

10  Azért én is (nem kedvez szemem, sem meg nem Szánom õket) útjokat fejökhöz verem!

11  És ímé a gyolcsba öltözött férfi, kinek íróeszköz vala Derekán, Választ hozott, Mondván: Úgy cselekedtem, a mint Parancsolád.